Anyukák, ti hogyan bírjátok a sok ovis/bölcsis betegséget?

Az én fiam is borzasztó beteges (volt) a bölcsiben és az oviban is. A bölcsiben az orrmanduláját is ki kellett venni, később az állandó felsőlégúti fertőzések szövődményeként begyulladt a csípője is, hordhattam ortopédiára. Rengetegszer volt begyulladva a füle. Rendellenesség miatt rosszul zár a gyomorszája, nagyon hányós (bárhol, bármikor, bármitől - de még elnőheti). Mindezt úgy, hogy egyedül nevelem, a szüleim 300 km-re élnek tőlem, tehát igazán segítségem sincs. Régen nagyon görcsöltem ezen, táppénz, kiesik a fizetésem, miből tartjuk fenn magunkat, lesz-e pénzem a gyógyszereire, mit fog szólni már megint a főnököm, mikor fog vajon kirúgni, stb. Volt, hogy a beteg gyerek mellől bementem megcsinálni egy határidős feladatot, míg az apai nagymama vigyázott rá néhány óráig. DE! Mára ez a para már elmúlt (most 5,5 éves)

Ha beteg, hát beteg, otthon maradok vele, ameddig kell, az az első, hogy ő gyógyuljon meg. Korábban volt, hogy még kicsit náthás volt, kicsit köhögött, de siettem vissza dolgozni, őt vittem az oviba, 2 napon belül ő persze megint lázas lett. A pénzből kijövünk, ahogy tudunk. Otthon vagyok vele, összebújunk, mesét nézünk, teát főzök, stb. Nehéz, de már belátom, hogy ezt nem lehet kivédeni.

Nehezen. 2 eve ovis, non-stop beteg volt, hiaba mindenfele vitamin, megelozes.

Ami meg jobban megnehezitette, hogy mi szulok ugyanigy betegek voltunk, mindent elkaptunk.

Erre mi sem keszultunk fel.

3 hete nem alszom ki magam. Kėt gyerkőc. Felváltva volt beteg . Plusz apa. Kivagyok bukva. Jó volt olvasni a kommenteket, nem vagyok egyedül. Bocsi, nem rosszindulatbôl írtam.

Kitartást kívánok magunknak.