Írnátok róla, hogy ment a bölcsis beszoktatas nálatok? Hogyan viselte a gyerek? Mennyi idős volt?

Katasztrofa volt. A baj az volt, hogy egy percet nem volt még nélkülem soha, nem volt leválasztva. Beszoktatásnál a gondozok neha ugyan felveszik de alapvetően sirni haggyák őket. Mig bejàrhattam, egy màszo babànak is én adtam labdát hogy eltereljem a sirasrol es ne felnott nyugtatasra szoktassam. Mert nincsenek jelen a gondozok joformán a tobbi gyerek miatt. A naponta bőgő kicsi q labdaval elkezdett jatszani, a gondozok meglepodtek hogyhogy nem sir es csend lett.es ramszoltak hogy a sajátommal foglalkozzak csak.

Ki kellett vennem mert felzaklatta hogy nem lehetek bent vele

Elvittem szitterhez, aki erdekes, siras nelkul le tudta rolam választani, egesz nap szeretgette, mikor mentem érte, egy kiegyensulyozott gügyögős mosolygos kisgyerek várt! Igy tudta meg hogy nem csak anya a világ, szeretik őt, anya visszajön, stb

Ezután már zökkenőmentesebb volt a beszoktatás de 4 honapon át nem aludt bent, szorongás, kimerült siros gyereket vittem naponta haza es megnémult. Mielőtt beadtam már 15 szava volt, összetett szavak is, es nullára megkukult. De egy évre. Es fejlodesben is megtorpant, nem nőtt ütemben. A bölcsi végére, 3 éveswn kezdett ujra beszelni, a szakszolgalat szerint ekkor 27 honapos szinten volt, azaz visszamaradt 9 honapot.

18 honaposan kezdtük a beszoktatast,aztán kivettem, szitter és 20 honaposan kezdtük ujra.

Sajnos utolag tudom csak a némulás, lemaradás okát, ha akkor okosabb lettem volna, akkor inkabb a szegénység, es nem mentem volna dolgozni csak ovis korában. Még oviban is felzárkoztatni kell. Gyengébben teljesit. De pl rajzban is. A 9 havi leallast évek, mire behozza.

2 éves volt. Nehéz volt, de nekem nehezebb. hetekig sírt reggelente, amikor beadtam, de mire az ablak előtt mentem el, már játszott a többiekkel.

3 hónapig nem lehetett a bölcsi felé sétálni, mert azonnal sírva fakadt, kiabálni kezdett. akkor még ebés után elhoztuk, sok szabim volt, megtehettem.

sokat számított, hogy (gondozónőkkel egyetértésben) csak akkor kezdett bentaludni, amikor már örömmel ment bölcsibe. 2 napig volt alvás után sírdogálás (ekkor még az átadóban vártam a végkifejletet), 3. nap kijött a gondozónő, hogy rendben felkelt, osonjak haza és majd csak uzsonna után menjek érte.

Soha többet nem volt sírás a közösség miatt... egészen nagycsoport végéig (de ez másik sztori)