Mi szól a gyermekvállalás ellen és mellett? Mi az, amiért megbántátok, hogy lett gyereketek? Mi az, amiért nem bántátok meg, hovy lett gyereketek?

Le leszek pontozva, de leírom:

Ellene:

Nem lesz tőle egy szabad perced se sokáig, amikor meg már nem igényli a társaságod, akkor meg az lesz a baj.

A szociális életednek nuku, mert eleinte non stop a kölyökkel leszel, amitől meg elfelejtenek a barátaid. Ha el is mész szórakozni vagy kikapcsolódni, akkor meg az egész világ meg fog szólni érte.

Ha nem akarsz közel 20 évig vagy annál is tovább kikészült idegállapotba lenni a gyereked miatt, akkor inkább ne szülj.

Mellette:

Nem igazán szól semmi. Max a jellemtelen, céltalan és élettelen nők és férfiak azt mondják, hogy értelmet ad az életnek. De ezek a kis senkiházik majd mit fognak tenni, ha elköltözik a gyerek? Felkötik magukat, mert nem lesz semmi, ami az életük értelme lesz? Erre adjon választ a sok momzilla!

Megbántam, mert nem akartam.

Mellette számomra semmi nem szól

Hát, figyi, én sosem voltam teljesen biztos benne, hogy akarom. A férjem nagyon szeretett volna, én inkább racionálisan végiggondoltam, hogy ha valaha is szeretnék, akkor most kéne. Így belevágtunk.

Nagyon nehéz volt az eleje. Teljesen egyedül éreztem magam az óriási felelősséggel, hogy életben tartsam a babánkat. Nekem a rózsaszín köd sem jött egyből, egy ideig a kötelességtudat volt helyette. Pár hónap kellett, mire lelkileg nagyjából visszazökkentem. De az otthon levős két év számomra végig nehéz volt.

Ez most ellene szóló érv akart lenni. Viszont most, hogy már nagyobb a gyerekem (ovis), nagyon örülök, hogy bevállaltam. Minden nehézség ellenére legjobb döntésemnek tartom. Minden nehézségen átsegít a tudat, hogy ő van nekem.

Semmit nem bántam meg, még a legnehezebb, legrosszabb pillanatokat sem. El sem tudom képzelni milyen lenne az életem gyerekek nélkül.

A környezetemben azt látom, hogy mindenki idősebb korában vagy a gyerekeire, unokáira támaszkodna, a velük való kapcsolatot szeretné - vagy sajnálkozik ennek hiánya miatt.

Van barátunk aki megmagyarázta magának, hogy direkt nincs gyereke, ő nem is akarta soha. Most hogy már 40 éves elmúlt, már nem áll olyan jól neki a bikini, nem megy olyan könnyedén bulizni és nincs is olyan sikere a társaságban, az összes szociális élete a néhány megmaradt barátja, akik családosok, a kollégái, a szülei és a testvére, meg a macskája. A barátai meg fognak maradni, de a szülei nélkül teljesen egyedül marad majd. 50-60 évesen nem olyan vicces egyedül hazamenni miden nap egy macskához.

Kevés szomorúbb dolgot áttam, mint amikor édesanyámat sorra látogattuk a kórházban a testvéreimmel és ott ült mellette a szomszéd ágyon Dr. XY professzornő, aki nagyon kedvesen ugyan, de minket kellett megkérjen, hogy vásároljunk neki is, mert hozzá senki nem jön látogatóba.

Tudom, hogy annak akinek nincs gyereke vagy gyűlöli az életét, annak ez nem elég nyomós indok, de én szeretném hogyha rászorulok majd, akkor ne fizetett ápolók lássanak el és ne a szomszéd gyerekét kelljen szívességre kérnem, hanem a saját családomat.

Mindenki maga alakítja az életét is és a kapcsolatát is a gyerekeivel. Az esetek döntő többségében nem a gyerek a hibás azért ha valami nem jól sikerül.

2 es! Nagyon el vagy tèvedve, vagy nem tudom kik èlnek körülötted.

Vagy talàn a sajàt szüleidbôl indultàl most ki.

A magukra maradó aktív szülők megkönnyebbülhetnek, a gyerekek elköltözésével lényegesen csökken a felelősség, az anyagi és fizikai megterhelés. A szülői feladatok háttérbe szorulásával új lehetőségek lesznek. Kiteljesedhetnek szakmailag, egzisztenciálisan, új célokat tűzhetnek maguk elé, több idejük jut egymásra, meg nem valósult terveikre. Utazgathatnak, vilàgot làthatnak soroljam mèg ??

7 es! Az èn szüleim is pont îgy csinàltàk ahogy leírtad.

Új korszak kezdôdött amikor mi kirepültünk, màr mièrt kötöttèk volna fel magukat nem is èrtem:)

2.

Képzeld a gyerekeim járnak iskolába, óvodába és én is járok dolgozni. Megyünk nyaralni, étterembe, programokra, amit mi is élvezünk az apjával. Sőt, sok dolgot gyerek nélkül lehet már nem csinálnánk, vizicsúszda, egy jó mese megnézése, állatkert évente többször stb. Én imádom, hogy nyüzsi van körülöttünk. Barátokkal is összejárunk, mert a többségnek van gyereke. Nem hiszem, hogyha kirepülnek felakasztanánk magunkat, akkor éljük a ti gyerektelen életeteket azzal a különbséggel, hogy időközönként meglátogatnak minket. Vagy neked van valami különleges extra az életedben, amit mi ne tudnánk?