Segítség anyukák! Csak velem van gond ha barátkozásról van szó?
Lehet ez a felnott kapcsolatok kategoriaba is elment volna,de a celkozonsegem itt jobban megtalalom.
25 éves vagyok,van egy 6 hónapos fiam.
Eddig sem voltam az a hiperbaratkozos,ultraszocialis emberke,de mindig megvolt a kis tarsasagom ,pár jóbarát és hasonló érdeklődésű ismerős.
Na most mióta lett babám,teljes zsákutcában érzem magam.
A (volt) kollégáim nem érnek rá akkor,amikor én legtöbbször,még legtöbbjük pasizik,bulizik ilyesmi.Nagyon szeretem Őket,de elkezdtünk eltávolodni egymástól.
A barátnőim többnyire egyetemen,főiskolán másik városban (értsd az ország másik részén).Jó ha két hetente hazajárnak nem könnyű velük leszervezni bármit (ja meg amugy velem sem a baba miatt).
És akkor itt vagyok én az anyukákkal akik a közelemben laknak.
Akivel ismerjuk egymást közelebbről és szintén babája van (ergó tényleg lehetne egy csomó közös téma),tutira nem vagyunk egy hullámhosszon.Én nem tudom ti hogy vagytok vele,de mindenki valami szélsőségesen szuperanyukát játszik és egyszerűen nem tudok velük semmiről élvezhetően kommunikálni.
Vagy minden második mondat az,hogy a mosipelussal mentjük meg a világot és a mosódióval+ a gyermek csak a hordozokendoben letezhez mert a tobbi termeszetellenes vagy a másik véglet,aki minden héten 3szor viszi a gyereket a félmillás babakocsiban babawellnessre,nem lehet vele egy sétát sem megbeszélni,mert ők csak autóval közlekednek és a parkok amúgyis koszosak és hogyhogy mi nem vettük meg az összes nem kötelező,az orszagba meg be sem vezetett oltast haromszor.
Nem letezik kozeput?
Igen,nekunk is van egy hordozonk,hogy a hatamon cipelhessem a sarjamat,de a babakocsiban is elvan és nem teszem oda minden posztomhoz a #kotodoneveles taget.
Igen,en is szeretem a gyerekem,de szeretnek valakit aki megerti mennyire nem vagyok sem szuperanyu sem osanyu es nem kapom vissza kapasbol hogy "bezzeg mi már........"
Kozéposztálybeliek vagyunk,tök normálisak,de mar ugy erzem velem van a baj.
(Mielőtt az egész platform megutálna,semmi baj sincs a mosható pelenkával,de mikor minden témából ezt kanyarintja ki valaki,ráadásul még vádaskodik is,az nem oké.A gazdag anyucikkal sincs bajom,sokan rengeteget dolgoztak és tanultak,hogy ott legyenek,ahol,csak simán nem birna a penztarcam).
Ugyhogy most mar ott tartok,hogy feladnam az egeszet,de a kis krumplimnak meg csak jol jonne mas gyerekek tarsasaga...
Kezdjek online társkeresőket nézni fiatal anyukák után kutatva?
Ja amúgy Miskolc a telephelyem.
válasza: válasza:Szia :)
Mintha magamat olvasnám. :D
Én székesfehérvári vagyok. Anno 12 éve ugyanígy voltam, hogy egyetemisták voltunk a korosztályommal (21 voltam), ők buliztak, tanultak, eltávolodtunk. Akik gyerekkori barátaim, vagy gimis volt osztálytársak, ők néha beugrottak, de már őket se annyira én érdekeltem, inkább a kisbabám. Aki kivétel, az nagyon messze sodródott tőlünk, másik országban élt.
24 évesen lett egy másik baba, őt is én szerettem volna, imádom mindkettőt, de ekkor aztán a maradék embereket is elvágtam magamtól.. még kevesebben kerestek.
Magam részéről megutáltam a szülőket. És ez csak folytatódott a bölcsis/ovis/sulis szülői értekezletek sokasága alatt. Nem azért, hogy elkeserítselek :) iszonyat fura, más bolygón elő szerzetek vannak, egyre többen, mert blogokkal szaporodnak. Megállapítottam, hogy a gyermekvállalást IQhoz, de leginkább EQhoz kellene kötni. Ezek a játszótéri anyukák valahogy körülöttem is mindig kiborítóak, túlféltőek, mindent felvásárlók és mindenki mást lenézők, bugyuta témákra vevők csak, többes szám másodikban beszélnek a babáról, de a baba eleve maga isten, ők mártírok, ősanyák, hurcisok, mosisok, ciciztetnek, iszsz, mindenmentes, vloggerkövető, bezzeg ők... hú fel is idegesítem magam, ha csak belegondolok.
Én épp a 3.gyermekemet nevelem, szerencsére "új" (6 éves) párkapcsolatban, a pici 4 hónapos. És előre félek a játszóteres dolgoktól :)
Szeretek a munkámról beszélni, felnőtt életről, hobbiról, filmekről, bármiről, de őszintén, a gyermeknevelés az életünk nagy részét most kiteszi, miért ez legyen a fő topik minden szülővel?
Szóval én megértelek. Kár, hogy nem laksz közelebb :D
válasza:Fú nekem egy olyan ismerősöm van akivel egy idősek a gyerekek és olyan szinten ég és föld vagyunk, hogy a falat kaparom tőle. Csak az és csak úgy jó ahogy ő csinálja.
Ha valahogy szóba jön pl a hurci (én igen ő nem de azért néha kérdezget) az majdnem egyenesen baromság. Nem létezik, hogy az jó. Hülye vagyok mert nem készítem cukorral a 8 hónapos ételét. Ufo amiért nem hintáztattam mikor még nem tudott ülni.
Persze értem én ha valamiben nem ért egyet velem. Én is sokmindenben nem értek vele, mégis magamban bírom tartani. Ő nem. Neki aztán mindenhez van hozzáfűzni valója. Nem is tartom már vele a kapcsolatot.
Ja meg mindenből versenyt csinálna. Az ő gyereke már ezt csinálja meg ennyi foga van. Ezekre nem is reagáltam. Az ilyenek miatt nem vagyok benne anyukás csoportokban sem.
Hál istennek a baba klubba ahova járok értelmes anyukák járnak. Ha nem is értünk valamiben egyet, nem szólunk bele a másik dolgába.
Hol élsz egyébként?
válasza: válasza:Miskolc, írja is. Tök jó, nekem is ilyen "barátnő " jutott egyszer, mint neked, babás fórumon szedtem össze, elmeklinikai eset volt a nő.
:)
Bárcsak lenne itt is egy normális klub. Legalább online.
A fehérvári
válasza:Egyrészt a babád még kicsi, nem nagyon értékelné más babák társaságát. Másrészt én úgy érzem nem kell ezt az nagy barátságot nagyon erőltetni, attól még járhattok gyerekközösségbe. Biztosra tudom, hogy Miskolcon pl. van babaúszás, biztosan van lehetőség zenebölcsire, ringatóra, baba-mama klubba járni. Sokszor pl. gyülekezetek is szerveznek baba-mama programokat, nem kell hozzá full vallásoknak lenni, nem fogják tőled az ajtóban kikérdezni a Bibliát. Én pl járok a gyerekkel zenebölcsibe, ringatóra, babaúszni a gyerekkel. Ezek után általában az anyukák “összejönnek” míg a gyerek játszik, elbeszélgetnek kötetlenül. Itt úgymond nagyobb a “merítési lehetőség”, tíz anyukából lehet lenne kettő, aki szimpi és folytathatnátok külön a beszélgetést. Nekem alapból erre nincs igényem, a gyerek igy is viszonylag sokat van gyerekek között a programoknak köszönhetően, én elvagyok ezekkel a felületes ismeretségekkel. Volt pl. egy gyerek itt a környéken, akivel tök jól kijöttek, de a másik gyerek már bölcsis, extra nehéz megoldani a találkozókat emiatt, mert nyilván nekünk az egész napunk szabad, ott a család bölcsi meg munka után már inkább együtt lenne, úgyhogy nem is erőltetem. Amúgy is sokszor nehéz megoldani a programokat, nem ugyanolyanok mondjuk a gyerekek napirendjei (itt akár pár hónap is sokat számít, az egyik mondjuk egyszer, a másik még kétszer alszik nap közben), mi szülők eltervezünk valamit, de az egyik nyüglődik, hirtelen lebetegedik stb. Szerintem ezt a nagy barátságot szülők meg gyerekek között elég akkor kezdeményezni, ha mondjuk oviban szimpik egymásnak a gyerekek, már kiszámíthatóbb mindenkinek a napirendje, kicsit könnyebb programokat szervezni, én legalábbis is tervezem csinálni.
Én amúgy a környezetemben nem vettem észre szuperanyukat, mosipelusosról nem is tudok, hordozni én is szoktam, de nem agyba-főbe, kötődően nevelek amennyire tudok, szoptatok lassan másfél éve, de pl ez is olyan, hogy baromira nem jön szóba az esetek 90%-ban, ahogy a szülésélmények sem. Lehet csak rossz embereket fogtál ki eddig, de mondjuk én ha másik anyukával beszélni akkor sokszor direkt nem a gyerek a téma, hanem örülök, hogy felnőtt van körülöttem és igyekszem aktualitasokrol beszélni.
válasza:5 Elsiklottam az infó felett. 😅
Én egy városban élek a csajjal. Együtt jártunk dokihoz ott ismerkedtünk meg. Akkor még normálisnak tűnt, de ahogyan cseperedtek a gyerekek.....🤦😅
Amúgy én mosizok, hurcizok (mondjuk most 40 fokba nem annyira) igény szerint szoptatok de sose nyomtam neki propagandát. Max akkor beszéltem róla ha kérdezett. Aztán meg mindenre elmondta hogy miért baromság.🤦🤦🤦
válasza: válasza:6 honaposan meg ugyse ertekeli a kicsi a mas gyerek tarsasagat. Ugyhogy raersz baratkozni mas anyukakkal. En se voktam tul szocialis. Inkabb setaltam fol es le az utcakon, kesobb mikor mar tudott ulni a jatszon hintaztunk...aztan amikor mar tudott jarni es homokozhattunk vagy ment csuszdazni, kismotorozni na akkor annyival jobb volt, hogy aki kisgyerekkel kontaktusba kerult ottjobb esetben a szulovel par szot valtottunk. Persze ha tudsz mindig ugyanarraaz 1-2 jatszoterre menni, es ugyanabban az idoben rendszeresen, akkor jo esellyel talalsz ertelmes anyukat.
En is tavolodast ereztem a korabbi baratnoimtol es visszateres csak akkor lett hozzajuk, amikor egyreszt ok rajottek nem kell tolem tartani hogy en csak pelenkarol akarok veluk beszelgetni es igenis x honapos mellol elmehetek egy par oras kozos programra mar valamint amikor nekik is lett gyerekuk. Igaz ha nekik hozzad kepwst tul soka lesz babajuk, akkor megint csak nem igazan tudsz "kozel" lenni hozzajuk, mertbar meselheted hogy huh amikor az enyem...de azzal meg lehet te mesz majd az o idegeikre.
En ejjelente online forumoztam.
válasza:2. én is fehérvári vagyok, és nagyon hasonlóan érzem magam. Bár még csak az elsőt várom, de hasonló érzésem van, még fb csoportban is néha. Meg hát szeretnék néha a terhességtől, gyerektől független témákról is beszélgetni, csak azt valahogy nem lehet...
Utálom ezt az anyaságversenyt meg egymás kioktatását. Hogy nem lehet csak úgy dumálni. És egyébként is nehezen barátkozom. Szóval érdekes lesz :D Meg én eleve sem fehérvári vagyok, és itt tapasztalatom szerint rettenetesen lokálpatrióták az emberek, rengetegen vannak, akik itt élték le az életüket (kivéve pár évet a felsőoktatásban jellemzően Budapesten), ismernek mindenkit, és én "külsős" vagyok, mert az első férjem miatt költöztem ide 12 éve. Ha nem volt ovistársad a virágkötő, akkor mi a fenét keresel itt, kb ezt érzem néha...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!