Mennyire elítélendő ha egy anyuka otthon van háztartásbeliként?

A szocializmus hozadéka. Mindenkinek dolgoznia kell.

Hátránya annyi, ha szétmegy a házasság, anyuka valahogy meg kell majd éljen egyedül, netán gyerekkel együtt.

Ha betegség miatt a családfő kiesik , oda a biztos megélhetés.

Én csak egy valakit nézek le emiatt, egy "barátnőmet". Ő szintén otthon van, sosem dolgozott. Már van 2 nagyobb iskolása, és egy ovisa. Nem is érdekelne, de lenézi azokat (beleértve engem is) aki dolgozik, pedig a férj el tudná tartani a családot. Soha nem foglalkozik a saját életükkel, de bezzeg mindenki máséval igen. A 20. Szomszédját is tudja, hogy min veszekedtek előző este a férjével.

Egyébként nem érdekel, ha valaki háztartásbeli. Most én is itthon vagyok a kicsivel (1 éves) és nagyon jó, hogy mind 3 gyerekre jut időm. Nem szalad a ház, a nagyokat tudom hozni vinni. Segítségem nincs, szóval most minden kerek . Viszont nagyon jól jön 3 gyereknél minden forint, így 1, max 2 év múlva vissza megyek dolgozni. Mi 4en voltunk tesók, anyukám is itthon volt a legkisebb 8 éves koráig.

Semennyire nem elítélendő, mert eleve az lenne a normális, hogy a nő ne hatfelé szakadjon....

Aki ítélkezik, az meg majd megítéltetik.

Anyunak meg akkor is benéz a ló, ha elmúlik negyedik x-en és más sehová sem kell, mert nem veszik fel.

Szerintem ez alapból a pár megegyezésének a kérdése. Sajnos a feminista mozgalmak megbélyegezték az otthon maradó nőket.

Én férfiként egyáltalán nem gondolom, hogy minden munka értékeét pénzben lehet mérni, ilyen pl. az anyai nevelés, ami megfizethetetlen. Én pl egyáltalán nem bánom, hogy a feleségem neveli fel a gyerekemet, és nem a bébiszitter és a dada meg az óvónő.

Szerintem elítélendő.

Én nem tudnám elviselni hogy kitartsanak, és folyamatos bizonytalanságban éljek, hogy jajj mi lesz ha apuci talál szebbet meg fiatalabbat mint én és lelép? X év indokolatlan kihagyás után, gyerekkel a fenének nem fog már kelleni, mert a munkáltató se hülye, tudja hogy lusta volt melózni.