Ez valóban egy jó érv?

Itt:

[link]

azt írják, hogy:

"Véleményünk szerint a tudatos, szándékos fájdalomokozás, megfélemlítés, erődemonstráció semmilyen formája nem helyes egy gyerekkel szemben. Gondoljunk csak bele: az így elért viselkedésváltozás csak megfélemlítettség, meghunyászkodás eredménye! Nem pedig belátásé, személyiségfejlődésé."

Ha a gyerek fenyítést kap, és ezáltal hagy abba egy viselkedést, amit másképp nem hagyna abba, akkor nem biztos, hogy a cél a megfélemlítés vagy fájdalom okozás, csak egyszerűen ez egy módszer. Másrészt nem is biztos, hogy ettől fél, sem az hogy fáj, inkább megszeppen, és kizökkentő hatása van, vagy nyomatékosító hatása sokszor. A másik pedig az, hogy biztos, hogy adott szituációban és adott korban személyiségfejlődés kell ahhoz, hogy abbahagyjon valamit, amit nem lenne szabad csinálni? Lehet hogy olyan korban van, amikor ez nem is várható el tőle. Biztos, hogy minden esetben be kéne látnia a dolgot, és erre képes a gyerek?