Generalizált szorongással gyereket vállalni milyen?

A terhesség alatt teljesen "meggyógyultam", semmi bajom nem volt, szülés után pedig egy enyhébb formában jött csak vissza, nem olyan rossz, mint teherbeesés előtt. Gyógyszert sosem szedtem rá.

De ez én vagyok, biztos van olyan, akinek sokkal rosszabb lett.

Én így vállaltam gyereket. Amióta az eszemet tudom fennáll nálam a GAD, és sosem tudták hatékonyan kezelni, azt meg nem hagytam, hogy leszedáljanak.

A kérdésre a válasz: úgy éltem túl, mint akármi mást. Igaza van a #2 válaszolónak, másnak bármit megcsinálok, olyat is, amit magam miatt sosem mernék.

Egyes vagyok. Néha van ilyen, hogy ráfüggök valamire nagyon, akkor a férjem foglalkozik a lányommal egy fél órát, amíg lenyugszom (itthonról dolgozik).

Ha ketten vagyunk a lányommal, akkor nem szokott ilyen lenni, hiszen kb csak rá figyelek, nem nagyon szorongok. Régen pánikrohamot kaptam egy sebtől, hogy úristenmeghaloktetanuszban, most a lányomból két kullancsot szedtem ki, semmiféle aggodalmat nem érzek. (Be van oltva mondjuk, de az sem véd mindentől)

Egyszer volt a lányom mellett pánikrohamom (nem otthon voltunk, és nem találtam a kocsikulcsot), a babakocsiban ült (két éves), és egy szó nélkül 10 percig csak nézett és nem szólt, nem hisztizett semmit, amíg le nem nyugodtam, valahogy megérezte szerintem, hogy valami nem okés. Pedig a strandra mentünk, nagyon várta... Az megoldódott szerencsére.

Én is nagyon szorongó típus vagyok, nem szedtem gyógyszert rá, mert nem jött be. Most terhes vagyok, ugyanúgy szorongok, ha nem jobban. Nem tudom milyen lesz szülés után szerintem akkor is szorongani fogok. Mondjuk nekem a szorongás más formában szokott lenni mint az előttem íróknak, nekem nincs ilyen parám, hogy felhívni ezt-azt. Én az életemen szorongok, másokért nagyon sűrűn, pl tesóimért, szüleimért, kellemetlen szitukon, vagy ha valamit elhibáztam azon mondjuk nagyon jókat tudok szorongani napokig is.. szóval biztos nagyon jó lesz a gyerekkel😃

Most pl amiken tudok szuperül szorongani azok az: anyagiak, szülés, otthonról hozott rossz minták tovább adása, nevelés, iskola választás, mi lesz vele ha felnő, jó ember lesz-e. Na és akkor tudom pörgetni magam az ilyen mi van ha autista lesz, mi van ha pszichopata lesz, hogyan fogom észrevenni, figyelni tudom-e rendesen, ismerem-e a jeleket stb.

Nekem amúgy pszichológus segít, most babavárás alatt majdnem minden héten, és akkor jó hallani, hogy a szorongásaimnak semmi de semmi értelme nincs az ég világon. Hát nagyjából így vagyunk mi, nem bántam meg a gyerekvállalást, mert ugyanúgy szoronganék gyerek nélkül is, persze nem akarom továbbadni majd neki ilyen szinten ezért is foglalkozunk ezzel szakemberrel.

Én sima pszichológiai tanácsadásra jártam. De van prenatális tanácsadás is, vagy anya-magzat kapcsolat analízis. Azt hiszem ezek külön kompetenciák. Én ezekkel is szemeztem.

-8-