Hogy verjem ki azt az érzést a szivemből és a gondolatot a fejemből hogy nagyon szeretnék kisbabát és szeretnék anya lenni?

Pedig 23 évesen, “kialakuló” kapcsolat mellett igenis korai.

Nekem is volt egy hasonló dilim 20 évesen, aztán hál istennek elmúlt, és most várom az elsőket (ikrek), 28 vagyok. Így visszagondolva iszonyúan áldom az eget, hogy nem lett korábban gyerekem, ehhez hiába “gondolkozol éretten”, valóban annak is kell lenni.

Úgyhogy a kapcsolatodra koncentrálj, és ne azért, mert azért szeretnéd, hogy minél előbb gyereked szülessen, hanem mert tényleg jó az a kapcsolat.

Tanulj, építsd a karriered, függetlenedj. Ráérsz még ezen agyalni bőven.

Abban nem látok hibát, hogy vágysz rá. Én is 23 évesen szültem, és előbb szerettem volna, de akkor még nem tartott ott a kapcsolatunk nekünk sem. Szintén már tiniként kissé koravén voltam.

Szerintem tartsd szem előtt, hogy jelenleg egyetlen dolgot tehetsz a leendő gyermekedért, akire vágysz. Ha normális körülmények közé, és normális párral vállalod. Ehhez pedig idő kell.

Tűzz ki magadnak valami más, építő jellegű célt, például most van egy rakás ingyenes, államilag támogatott szakmai képzés, én is beiratkoztam egyre.

A gyerekvállalás óriási felelősség, leamortizálja a tested, lelked, minden idődet, pénzedet, gyakran a párkapcsolatot is, mindent - és nem lehet belőle visszalépni, kiugrani.

20 évesen 2 gyerekem volt, azóta eltelt jópár év meg volt a 25.házassági évfordulónk, és van egy 3.5 évesünk is.

Nekem így volt jó, mondjuk házunk volt, munkánk is.

Az is a felnőttség egyik ismérve,hogy tud az ember várni bizonyos dolgokra.

Nem azonnal máris rögtön akarja,mint a gyerekek!