Jo erzes volt, mikor megvolt a tervezett gyerekszam, hogy nem lesz tobb?

Mi is a második után döntöttünk úgy, hogy nem lesz harmadik, ahogy eredetileg terveztük.

Belátom, hogy így jobb, de én sem tudok örülni tiszta szívvel.

Véletlen baba maradna, azt megbeszéltük, de nem látok sok esélyt rá.

Nekem az a véleményem, ha egy nő kicsit is vágyik egy gyerekre, ez az érzés idővel erősödik, nem gyengül.

Nem

Nekem el kellett kb gyàszolni.

Imádtam terhesnek lenni, még a fájdalom ellenére a szülést is.

Az első időszak izgalmàt is.

De nyilván emiatt nem szülök többet.

Megvan mennyit tudunk vállalni

Nem, semmi extra.

Nem a második után döntöttük el, hogy nem lesz több, hanem már előtte tudtuk, hogy ennyi és kész. Már így álltam hozzá a második terhességhez, szüléshez, csecsemőkorhoz, hogy igyekszem 100 %-osan, megbánás nélkül megélni, mert nem lesz több ilyen.

"Jo erzes volt, hogy nem leszel tobbet terhes, nem lesz szules, kialvatlan elso idoszak?"

Én egyáltalán nem vágytam soha ezekre a szarságokra, nem vagyok mazochista.

Nekem megkönnyebbülés volt. Jó érzés, hogy most már berendezkedhetünk stabilan a négytagú családos mindennapokra.

Terhesnek lenni, szülni (igen, a fájdalmakkal együtt, ahogy korábban is írták) jó volt, de még jobb túl lenni az első nehézségeken: éjszakázás, szoptatás, többfelé szakadás, állandó sötétben tapogatózás és aggódás, hogy mi miatt sír a baba, az énidő hetente 3 vécézésre csökkenése, hideg főtt étel belapátolása fektetés után, napirendek összeegyeztetése...

Amikor nem volt gyerekünk a férjem hármat, én négyet szerettem volna, de az első után mindketten úgy gondoltuk, hogy legfeljebb egy kistesó és kész. Pszichésen ennyire vagyunk terhelhetőek, ezt el kell fogadnunk.

6-os,szívemből szóltál. Mi mégcsak a második tervezésénél tartunk. Nagyon vágyunk rá, de ugyanakkor a terhesség utolsó hetei, a szülés és a kezdeti káosz annyira nem hiányzik. Olyan jó lenne, ha inkább készen érkezne a féléves babánk. :D Én utána kezdtem élvezni az anyaságot kb. az elsőnél.

Gyerek nélkül háromra vágytunk. Mostmár azt mondom max akkor, ha ikreink születnek másodszorra.

Mi eredetileg is 2 gyereket terveztünk, 2 van.

A nagy 3 a kicsi 1 éves.

Én nem lennék képes ezt ujra vegigcsinálni. Sem a terhességet, sem a gyerek első éveit.

A kicsi a mai napig 5-6x kel. Én úúúúgy várom, hogy nagyok legyenek már... szepa, dackorszak, hiszti, peluscsere.... áhh. Nem fog hiányozni

Érdekes mennyire különbözőek vagyunk.

Engem mondjuk az ébredés sem visel meg.

Gyerekek még ébrednek

1.5 èv különbség van köztük , a kicsi 2,5

3. -ra várunk.

Nekem ez a dac a nehéz..

Nagyon agyaltunk, hohy a heyzetre való tekintettel legyen-e 3.

Viszont úgy voltam, mint a 3.

Valahogy 3-at terveztünk…

Nem zártam le a babavárás kérdését, és a kezdeti időszakot.

Koromnál fogva pedig nem várunk már éveket..

3-ra vgytunk. ( nem köt minket semmiféle szerződés😅😅)

6-os vagyok, arra elfelejtettem válaszolni, hogy mit szólt a család. Amikor a kistesóval voltam várandós, már akkor úgy jelentettük be, hogy ennyi lesz, ennyinek örüljön mindenki. Csak az anyukám mondott annyit, hogy "szerintem elbírnátok többel is, de persze ez a ti döntésetek" és ennyi, mindenki elfogadta.

Ui.: Bocsi 7-es, nem akartam senkit megijeszteni, aki kistesó(ka)t tervez. 😅 Biztos ügyesebbek lesztek, mint mi voltunk 💪