Milyen vágyakról/álmokról tevékenységekről mondtatok le gyerekvállalás miatt?

Még csak kisbaba a fiam, de eddig ezekről a hobbikról mondtam le:

alvás, evés, wc, pihenés, fekvés, ülés, hajmosás, egészséges gerinc.

Erdekes mod, nekem gyerekvallalas utan lettek (ujra) hobbijaim. Amig aludt a gyerek, nagyon aranyos figurakat horgoltam, egyre ugyesebb voltam benne es egyre bonyolultabbakat meg tudtam csinalni. Tudom tudom, nem olyan izgi, es veszelyes mint a hegymaszas, de nagyszeruen kikapcsolt.

Mivel tudtam heti 2-3 ora segitseget kapni, ujra el tudtam jarni lovagolni, az erdobe terepre, vagy lovardaban edzesre. Erre a munkaba jaras miatt nem volt idom, hisz 8-17ig egy irodaban rohadtam. Miota ujra dolgozom, erre megint nincs idom, hihetetlen hianyzik a kiegyensulyozott letemhez. Ugy ereztem soha nem volt még annyi szabadidom, magamra fordithato idom, mint a gyerekvallalas utan, a gyedes idoszakban.

Persze lemondasokkal is jart: 3 ev utan tervezunk kozos nyaralast, ami mar nem lesz olyan izgalmas, mint anno kettesben a ferjemmel. Alvasidoben a hotelszobaban fogunk ucsorogni, es varni h felkeljen a gyerek, es este 8-9 utan sem fogunk mar tudni kimozdulni felfedezni a varost.

Lemondtam a bulikrol, a kocsmazasokrol, rengeteg barati talalkozorol, esemenyrol.

A ferjem enduro es DH kerekparozik, ami extrem sportnak szamit. A gyerek szuletese utan sem mondott le a hobbijarol, csupan ovatosabb lett, mindig visel vedofelszerelest, es ismeretlen osvenyeken eloszor ovatosan jon le.

Sztem gyerek utan sem kell feladnunk onmagunk, csupan kevesebb kockazatot kell vallalni, mivel nagy felelosseg egy (vagy tobb) gyermek felnevelese. Eletben kell maradnunk, es eletben kell tartanunk vkit, mikozben mindenki lelki-testi kiegyensulyozottsagara figyelunk. A sajatunkra is a hobbinkkal, es a gyerekunkere is, h nem halunk meg (vagy kerulunk bortonbe) egy felesleges kockazatvallalas miatt, es hagyunk emiatt benne egy olyan lelki torest, serulest, ami egy életre tönkreteheti az életét.