Hogyan, milyen érzéssel mentetek vissza dolgozni?

Nekem is megy oviba szeptembertől a fiam, nekem sincs hova visszamenni.

Már most stresszelek az egészen, mi hogy lesz.

Az én fiam is szeptemberben kezdi az ovit, és elvileg engem is visszavárnak. De én sem vagyok nyugodt, kicsit sem...

Eleve egyedülálló anyuka vagyok, és igaz, hogy első évben csak 6 órában megyek vissza, de így sem tudom, hogy fogok mindent megoldani egyedül, utána meg főleg.

Ráadásul szülés előtt 100%-ot tettem a munkámba, rengeteget túlóráztam is, ezt most nyilván nem nagyon fogom tudni megugrani, amihez nem tudom, mit fognak benn szólni.

Ja, és volt egy nagy jogszabályváltozás, mellé sok technikai változás is a munkában, szóval szinte mindent újra kell majd tanulnom.

Egy szóval: rettegek 🙃

Szia! Én most fogok vissza menni áprilisban. Én is úgy érzem újra kell tanulnom közösségben jól működni..

Egyébként mindig is szorongtam kicsit közösségben. Neked nem lehet véletlenül valami ilyen a háttérben?

A visszatérés a munkába és a gyerek intézmény kezdése mindig egy normatív krízis a család életében. Teljesen átalakul megint a már megszokott és kialakult rend. Természetes.

Én szerettem a munkahelyemet és visszavártak, jó érzés volt újra nem csak anyának lenni, de eleinte nagyon nagyon fura volt, sokat jártak a gyerekek a fejemben munka közben és azt éreztem sehol nem vagyok igazán jelen a jelenben. Aztán belerázódtunk.