Akinél 2.5 év volt a korkülönbség a gyerekek között milyen pozitív és negatív oldala volt?

Nálunk így volt.

A lehető legrosszabb időszak a 2-3 éves kor, mivel éppen a dackorszak kellős közepén van a gyerek. Mindenre nemet mond, nem fogad szót, hisztizik ha valami nem úgy történik, ahogy szeretné. Feszegeti a határokat. Szeretne mindent egyedül csinálni, de még sok mindenre nem képes. Ha ekkor jön a kistesó, az brutális testvérféltékenységet is eredményezhet. Vagy vissza babásodik és ő is babakocsiban akar majd ülni, cumizni akar, cicizni akar és mindig anyán akar csüngeni. Vagy épp ellenkezőleg, megharagszik anyára és távolságtartó, dühöngő, öntörvényű kisördöggé változik.

Nálunk annyira durva volt, mikor hazajöttem a kórházból napokig rám se nézett, annyira haragudott rám, hogy hirtelen eltűntem pár napra. Pedig próbáltam felkészíteni és úgy tűnt érteti is, de valójában nem értette és váratlanul érte, hogy apával volt otthon 3 napig. Szóval nehezen fogadott vissza. A kistesóját pedig egészen addig utálta, amíg el nem kezdett mászni. Addig csak egy fekvő bőgőmasinának titulálta, aki elveszi a figyelmünket. Sokáig nem is volt hajlandó egy szobában lenni a picivel. Aztán mikor mászni kezdett már elfogadta és felismerte benne a játszótársat. Tehát csak az első 8 hónap volt pokolian nehéz. Azóta minden happy. Együtt csinálják a rosszaságot. 🤣

A munkajogi kérdéshez szólnék:

meddig kérted írásban a fizetés nélküli szabadságot?

Mert remélhetőleg szabályosan kérted.

Mondjuk még orvosolható, 3 éves korig kötelesek megadni, azaz nem kényszeríthetnek vissza állományba.

Nincs olyan hogy ők eldöntik, hogy kiadják a szabit.

Nálunk ennyi van, semmi negatívum nem volt, így akartuk.

A munka meg - már az első terhesség bejelentésével elvesztettem a munkámat

#4 3 éves koráig kérheted a fizet3s nélküli szabadságot.

De amúgy a terhess3g miatt védett vagy, nem küldhetnek el. Azzal járszva legjobban, ha elkezdik kiadni a szabadságaid, pár nap szabadság után meg viszed a tappénzes papírt és szülésig maradsz táppénzen.

Védett vagy terhesség alatt, akkor is ha nem jelented be, alá ne írj semmit, nem küldhetnek el.

Nálunk 2 év 3 hónap van a két gyerek között, eredetileg 2 évet szerettünk volna. Előre nem lehetett tudni, de szerintem pont jól volt ez így. A nagyobbik akkor éppen a nagyon önállósodni akaró időszakát élte (pl. öltözés, kézmosás) és szobatiszta lett, ami nagy könnyebbség volt, de még nem jött a mindenre "nem" időszak. Mire a kicsivel könnyebb lett, addigra lett a naggyal nehezebb. Sűrű volt így, de sokkal jobb, mint ha 2 év vagy ennél is kevesebb lett volna. A testvérféltékenységet megúsztuk (ezt nem lehetett előre tudni), a nagyobbiknak imponál, hogy ő a "nagy", aki már sok mindent tud, így szereti tanítani a kicsit (jóra is, rosszra is). A kisebbik pedig rajong a nagyért. Nem azt mondom, hogy mindig béke és nyugalom van, de egyelőre jól eljátszanak együtt.

Sok mindent nem lehet előre tudni pl. a két gyerek természetét és ezeken annyi minden múlhat. Nekünk jól sült el, remélem, hogy nálatok is ez lesz!

Nálunk 2 év 1 hónap van, ez majdnem annyi, mint nálatok. Én most sem csinálnám máshogy :)

Egyrészt baromi nehéz az, hogy ott van két kicsi, folyamatos figyelem, tennivaló, nulla énidő. Mindent szétszednek, kupiznak, ah egyikkel mindig foglalkozni kell.

Másrészt viszont annyira összenőttek, annyira szeretik egymást :) Nálunk sosem volt féltékenység, bár ez biztos habitus kérdése is, de a nagy a kezdetektől imádta a kicsit, együtt fürödtek, játszottak, csináltak mindent, le sem tudtak szakadni egymásról.

A nagy 5 múlt, mostanában kezd már kicsit "leválni" a kicsiről, nem mindig akar vele játszani, fürdeni, kötözködik néha. De a szeretet megvan.

Szóval én nem csinálnám másképp. Mindkét szomszédomban 4 év különbség van a gyerekek közt, nekem az már sok, mert nincs olyan valós kapcsolat, nem játszanak együtt, a kicsi zavarja a nagyot.

"lehet rosszul fogalmaztam vagy csak elmentünk egymás mellett. Amint lejár a GYED választhatók hogy kiadják a szabadságokat vagy kifizetik , foglalkoztatni nem kívánnak tovább"

Nem rosszul fogalmaztál, hanem NEM ÉRTED.

Nem ez a két döntési lehetőséged lenne,

csak ezt a kettőt akarják RÁD ERŐLTETNI,

amit ha te elfogadsz, meg is tehetik.

De ha nem fogod fel, akkor meg is érdemled.