Miért értik úgy azoka az anyukák, akik megszültek egy gyereket, hogy ők sérthetetlenek, őket nem lehet kritizálni?

Az, hogy egy gyermek, illetve maga a család jól érzi-e magát egy nyaraláson, azt szerintem hadd döntsék el ők maguk.

Egyrészről én felnőttként sem azért megyek, hogy majd később emlékezzek. De mindegy is, mert az 5 éves kisfiamnak olyan memóriája van, hogy az elmúlt évek nyaralásaiból a tavalyelőttit emlegeti a legtöbbet - nagyon is emlékszik rájuk, még ha 25 évesen már nem is feltétlen fog.

Másrészről: nálunk pl igenis nagyon jól alakultak a nyaralások, mindegy hogy Horvátországba mentünk autóval, vagy az Antillákra repülővel. Teljesen más környezet, más lehetőségek a kikapcsolódásra neki is. A tengerparton először akkor voltunk, mikor másfél éves volt. Órákig elvolt a parton ülve, kavicsokat dobálva, imádott úszógumiban szottyasztani a vízben, nekem pedig nem kellett kajákat prezentálnom meg rendet tartanom, mivel ezt a szállás biztosította. Utálom, mikor valaki azzal jön, hogy “majd megtudod, ha lesz gyereked”, de az én esetemben tényleg igaz, hogy mióta gyerekem van, itthon csak a munkát látom, nem tudom nyugodtan letenni a s3ggem, hogy ne vegyek észre valami következő tennivalót - szerintem az, akiben a fészekrakó ösztön dolgozik, érti mire gondolok. Ahhoz, hogy én pihenjek, konkrétan el kell otthonról menjek.

Én eleve azt gondolom, hogy kell a változatosság, ami mindannyiunkat kicsit kivesz a mókuskerékből. Kicsi babával én sem repülnék, de a saját lelki nyugalmam miatt nem, nem azért, mert majd más mit fog szólni. Abban amúgy van igazság, hogy akinek telik repjegyre, teljen zajszűrős füldugóra is és ennyivel le van tudva a probléma. Más kérdés, hogy repültem már egy párszor, egyetlen egyszer hallottam gyereksírást - mikor tavalyelőtt Palermóból repültünk haza és a repülőnk este 7 helyett hajnali 2-kor gurult be. Igen, akkor a 4 éves kislány már el volt fáradva. Azért ez érthető. De pl úgy jártam már, hogy nem kicsit szagos ember ült a közelemben, pl pont Palermóban egy olyan penetráns bűzös szájszaggal rendelkező nő ült a közelünkben, hogy 2 méterre érezhető volt. Olyan is volt, aki végig pofázta kb 200 decibellel a 3 órás utat, most hogy nagyothalló volt, vagy simán egy hülye, nem tudom, de rém idegesítő volt.

Sokféle ember van kérdező. Nyilván vannak hülye szülők, de bocsánat, hülye, intoleráns gyerektelenek is. Hogy kinek mi a teljesítménye, meg nem tudom hogy jön ide: ha meg tudok magamnak és a családomnak engedni egy repülős utat, az erősen arra utal, hogy valamit munkafronton is jól csinálok. Élni és élni hagyni. Azt meg tényleg hadd döntse el mindenki magában, hogy hol fogja jól érezni magát.

Nem tudjuk miért repül a gyerekkel. Lehet hogy jó oka van rá.

Azokat viszont én sem értem akik a pár hónapos gyerekkel mennek "görögbe"....

"Mondjuk babával nyaralni menni külföldre szerintem is totál értelmetlen, ordítani meg nyűgösködni tud a helyi strandon is, nem kell ahhoz másik országba menni. Szülőként úgysem a pihenésről fog szólni. Amíg nagyobb nem lesz, szerintem értelmetlen hurcibálni ilyen helyekre."

Nyilván azért hurcibalja, mert ő maga menni szeretne. Miért ne élvezhetné a szülő x helyet attól, hogy gyereke van? Külföldön is születnek ám gyerekek. Kovács család Alsokismackofakvabol utazik Rómába és ugyanúgy elvezheti a várost, mint a Rómában élő Macaroni család. Ugyanúgy setalhat mindkettő, mehet étterembe, múzeumba, akármi.