Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Egyedülálló anyukák, ti mit...

Egyedülálló anyukák, ti mit csinálnátok ha a gyereketek apja úgy megbántott volna titeket, hogy legszívesebben nem szeretnétek hogy a része legyen az életeteknek. ,?

Figyelt kérdés
...., viszont a (főleg anyagi) hozzájárulása nélkül olyan nehéz helyzetbe kerülnétek, hogy azzal a leginkább a gyerek járna rosszul?Azon gondolkozom, hogy elismertessem-e egyáltalán az apaságot (ő nem bánná, ha nem). Merthogy én legszívesebben nem is látnám soha többet, viszont nincs munkahelyem, a félretett pénzem még pár hónapig elég, el kellene mennem fél éves korában a gyereknek dolgozni (most 3 hónapos), de még ha sikerül is, azt sem tudom, azt hogy csináljam, ki menjen el a gyerekért a bölcsibe ha én nem tudok, mi van, ha beteg, ráadásul még szopik, a bölcsi is pénzbe kerül, kijövünk-e egyáltalán? ha az apuka besegít az anyagiakba, akkor otthon tudok maradni a gyerekkel. de fél évesen még olyan kicsi, félek, hogy sérülne, ha elkerülne tőlem. ha viszont nem ismertetem el az apukával, lehet, hogy később lehet akár neki egy "jobb apukája". Van itt olyan aki ezt már megjárta? mi a legjobb?
2012. aug. 28. 22:22
 1/9 anonim ***** válasza:
Én az apaságot elismertetném ha tőle van.Édes apa és Édesanya csak egy van mindenkinek.Párod lehet még akár mennyi.Ezzel nem azt mondom hogy egy nevelőszülő nem lehet jobb mint egy édesapa de a gyereknek joga van tudni az igazságot.Látnod nem muszáj az apukát,utalja a gyermektartást a számládra.De ha nem akarná elismerni az apaságot ahogy írtad hát mit ne mondjak,szégyelje magát.
2012. aug. 28. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
hát éppen ez az, amivel megbántott. úgy hordtam ki a gyereket, meg úgy szültem meg, hogy nem hogy büszke lett volna rá, hogy egy nő gyereket szül neki, hanem elmondott mindennek, hogy én "hogy képzeltem azt, hogy tőle teherbe esek"... szóval én már annyira úgy vagyok vele, hogy szégyellje magát, és ez nekem nem hiányzik, és hogy nem érdemli meg még azt sem, hogy gyerektartást fizessen. Engem nagyon kiborított a hozzáállása, tényleg egyetlen vigaszom a gyerek, aki gyönyörű és vidám de pont, hogy őt kellene otthagynom fél évesen, ha az apát nem "fogom be". az pedig végképp nem tudnám semelyikünknek megbocsájtani, ha a jókedvű és hálás babámból szomorú és csalódott baba lenne, mert se apja nincsen, és (napközben) anyja se.
2012. aug. 28. 22:43
 3/9 anonim ***** válasza:
Megertelek. Ismertesd el az apasagot, csak fizessen! O is ott volt! Azonban tartsd a tavolsagot, legyen meltosagod. azt tedd ami a Kicsinek es neked is a legjobb. Probalj tul lepni a bantodason hidd el hosszutavon te leszel az a ki a vegen nevetni fog! Hiaba o az apja a Kicsi nelkule no fel, az o penzen(is) nem fog hozza ragaszkodni.
2012. aug. 28. 22:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
Szerintem ismertesd el az apaságot. Most azzal, hogy bántottságból nem tennéd meg, azzal csak vele teszel jót, hisz le a gond, olyan, mintha nem is lenne... Ha elismerteted, és végül is jogos, mert a gyerekhez ketten kellettetek, akkor legalább fizet némi gyerektartást. Na meg attól, hogy fizet a gyerek után, meg a nevét adja, még nem lesz apja (erkölcsi értelemben) a gyereknek. Szóval ez nem zárja ki, hogy később legyen egy másik párod, aki sajátjaként neveli és szereti őt, és viszont. Szóval simán lehet neki így is "jobb apukája". Mert gondolom ha az igazi nem ismerné el, akkor sem csapnátok be egy életen át, hogy az "új" az igazi apukája, akkor is tudná, hogy ő "csak" nevelőapa.
2012. aug. 28. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 A kérdező kommentje:
És aztán mi van, ha bosszúból vagy csak úgy ott tesz nekünk keresztbe, ahol tud? nem engedi külföldre, osztálykirándulásra, stb... akkor már nem lehet visszacsinálni az apaságot...
2012. aug. 29. 01:02
 6/9 anonim ***** válasza:
Azért ennyire nem kell túlgondolni a dolgokat. Ha mégis bekövetkezne hasonló, akkor is lehet lépni az ügyben.
2012. aug. 29. 08:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 ava87 ***** válasza:
77%

Én már megbántam, hogy annak idején "hagytam", hogy tegyen a fiam apja apai elismerő nyilatkozatot. Pontosan addig volt neki érdekes és fontos a gyerek, amíg megszáradt a tinta a papíron, utána eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Fizetni így se fizetett soha, viszont egy csomó bonyodalmat okozott ezzel. Én időközben férjhez mentem, szerettük volna, ha a fiam is megkapja a férjem családnevét, de hát ugye nem lehet. Pár év múlva szeretnénk külföldre menni, ezzel is lesz majd pár kör, mert oké, hogy kéne az apja engedélye, de elő sem lehet keríteni, senki nem tudja, hol van, szóval még csak nem is az a gond, hogy nem engedi, hanem már az esélytelen, hogy megkérdezzem, mit szól hozzá. Mondjuk így is megoldható, csak sokkal bonyolultabb és hosszadalmasabb lesz az egész.


Erre a bölcsis dologra meg igazából azt tudom mondani, hogy nézd meg, sok külföldi országban is már fél évesen bölcsisek a gyerekek, ha mindkét szülő dolgozik, de merész állítás lenne, hogy ettől ezek a gyerekek sérültek lesznek. És ha az apukát most sem érdekli túlzottan a gyereke, én nem fogadnék rá nagyobb összegben, hogy egy papír miatt annyira érdekelné, hogy segítsen neked, és mondjuk érte menjen a bölcsibe, oviba, vagy vigyázzon rá, ha beteg. Plusz neked szerintem mindenképp ingyenes lesz a bölcsi, mivel egyedülálló vagy. Viszel jövedelemigazolást az önkormányzat ezzel foglalkozó osztályára (nem tudom, mekkora városban élsz, attól függően lehet, hogy mindent egy helyen intéznek, vagy van külön szociális központ is), és akkor az önkormányzat fizeti az ellátást.

De ez csak saját személyes vélemény, tapasztalat alapján. A volt párodat nem ismerem, nem tudom milyen ember, szóval neked kell mérlegelni.

Viszont arra is gondolj, ha elismeri az apaságot, akkor utána jöhet egy jó kis hercehurca a gyermekelhelyezéssel is, mert akkor már legyen az is hivatalos, hogy nálad van a pici. Pont nem olyan régen, az elmúlt hetekben volt egy ilyen sajnálatos eset, hogy az apuka korábban nem nagyon foglalkozott a gyerekkel, aztán egyszer csak fogta és elvitte, nem adja vissza az anyának. És semmit nem tudnak vele kezdeni, mert hivatalos gyermekelhelyezés nem történt, neki is ugyanannyi joga van, mint az anyának.

2012. aug. 29. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
utolsóval értek egyet, már én is bánom, hogy aláírtuk az apaságit, mert így sosem lehetünk teljesen függetlenek az apától. az apasági nyilatkozat után nem voltunk bíróságon gyerekelhelyezés miatt, szóban egyeztünk meg mindenben. pénzt még az elején adott, de aztán annyira megromlott a viszonyunk, hogy most már nemhogy nem ad, de el se fogadnám, mert nem akarom hogy azt gondolja, szükségünk van rá. totálisan ki akarom törölni őt az életünkből, még akkor is, ha nehezen élünk meg nélküle, de ezt már nehéz, az elején kellett volna okosabbnak lennem, de én is bevettem azt a dumát, hogy egy család apából és anyából áll, mégha csak papíron is. Pedig vannak apák, akik helyett jobb egy üres rubrika.
2012. aug. 30. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
így van nálam is sajnos mint az utolsó hozzászóló írta:(
2012. szept. 10. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!