Mit szólsz hozzá, hogy iszonyatosan agresszívak a magyar szülők, brutálisan vernek, de ezt letagadják, és rejtegetik, de ezt tartják a helyes megoldásnak?

Nono! Tegyünk különbséget gyermekverés és "gyermekverés" között. Nem mindegy, hogy mikor, hogyan és miért történik a dolog. Másnak és büntetendőnek tartom, ha a gyereket csak veréssel nevelik, lelki terrorban tartják és verés a vacsorája is. A legtöbb ilyen család tagadja is, de ezeknek a veréseknek nyoma marad többnyire. (Óvónő vagyok, tudom, miről beszélek) Legtöbb esetben a gyermek viselkedésén és játékán is látni, hogy a szülők különösen agresszívak. Ezt úgy tudom, de lehet tévesek az információim: Magyarországon is büntetik, és családon belüli erőszak jogcímén terjedt el a köztudatban a dolog.

Azt viszont nem tartom helyesnek, hogy a gyerekeket majomszeretettel szeressük, mindent megengedjünk nekik, nehogy a lelkükben kárt tegyünk. Nap, mint nap hallom, hogy a 3-6 évesek olyan tiszteletlenül beszélnek a szülőkkel, hogy az több, mint felháborító. A minap egy nagyobb áruházban voltam fültanúja egy 5-6 éves megjegyzésének, hogy anyuka úgyis megveszi neki majd azt a méregdrága kütyöt (nem nevezem nevén azt az "almás" terméket), mert úgysem tud nemet mondani. És ezt egy kb. 5-6 éves szájából hallottam!!!

Sokszor látom, hogy a gyerek megüti a szülőt!!!! Erre a reakció többnyire az, hogy az anyuka kétségbeesve kérleli a gyermeket, hogy legyen szíves már jól viselkedni, mert anyuci szomorú lesz. A gyerek tesz rá, az empátia kezdetleges nyomai sehol.

Kérdezem én, akit a szülei egy-két pofonnal azért néha irányba tereltek, kaptam a fenekemre is, nem tagadom, (Nem félholtra vertek!!!) ilyen esetekben mi a helyes reakció? Mert én, mint óvónő nem fogom megütni más gyerekét, az fix. Még csak meg sem rángatom, pedig gyakornokként volt olyan, hogy közölte velem az óvodás, hogy a "k**va anyámat ülök az ő helyén". Sorry... de ez a valóság.

De a lényegre rátérve, én ilyet soha, de soha nem engedtem meg magamnak, eszembe se jutott egy felnőttnek szájalni, vagy tiszteletlenül válaszolni. Tudtam, hogy netán benyelhetek egy fülest, ha úgy beszélek a felnőttel, mint akit a fenekemből húztam elő. Megvolt a tisztelet, és tudtam, hogy hol a határ. És nem tett a lelkemben kárt, hogy kaptam egy-két pofont (jobban belegondolva halál jogosan), hanem még tanultam is belőle. Nem hiszem, hogy egy-két kisebb pofon ártana, ha nagyon elszalad a ló, de tény és való: nem mindig ez a megoldás. Ahogy a kiabálásnál is fontos, csak akkor, ha már tényleg szakad a cérna.

22 hetes óvónéni kismama

Hát nagy különbségek vannak!

Az, hogy valaki itt kiírosgatja, hogy 1-2-3 éves gyereke olyan rossz volt, hogy elverte, azt büntetném. Ha nagyobb, 4-10 éves, akkor egy-egy fenékrecsapás belefér, de az sem durván! A 11-18 éves korosztály meg már más tészta. Ez lenne az a korosztály, akivel azt hinnénk már milyen kevés a gond. Hát tévedtünk. Nekem csak fiúkkal van tapasztalatom, de 15-16 éves kor felett már egyáltalán nem hallgatnak senkire. Ebben a korosztályban lehetne eredményesebb a verés, persze itt se úgy, hogy vaslapáttal. De ki mer egy ekkora gyereknek odaütni, mikor már erősebb a szüleinél?