Hogyan történjen az ajándék választás ikrek számára?

Szerintem az öltöztetést a saját ízlésetek szerint oldjátok meg. Nincs ilyen, hogy "kell".

Én általában úgy öltöztettem a fiúkat, míg picik voltak, hogy hasonló stílusú ruha legyen rajtuk. Ha egyiken kantáros gatya volt, akkor a másikon is, csak másmilyen. A rokonság sokáig egyforma ruhákat adott, pl. kabátokat, sapkákat, akkor az egyforma volt, nem vettem másikat csak azért, hogy különbőzőek legyenek. Rugik, pulcsik, gatyák szintén így voltak, hogy egyformák, csak pl. más színűek. Sok esetben így is lehet venni a ruhákat, hogy kettő hasonló stílusú body vagy akármi egybe van csomagolva. Ezen kívül nálunk mindenkinek megvan a színe, a kékebb árnyalatokat B baba kapta, a zöldebbeket A baba, stb. A rokonság meg úgy különbözteti meg őket, hogy egyikük sötétebb, másikuk világosabb tónusú ruhában van. Az alsóneműket csak mostantól kezdem megkülönböztetni, hogy a szobatisztaság lassan helyreáll.

Játékoknál szerintem fontos, hogy személyre szóló legyen, de lehetnek közösek is, pl. olyanokban, amiket felsoroltál. Ez még nem ikertesók esetében is így van, hogy sok mindent közösen kapnak. Mivel nálunk az ikrek karácsony után, dec. 27-én születtek, ezért a kezdetektől arra ügyelünk, hogy a névnapjuk nagyon személyre szabott legyen, mivel ez az egyetlen ünnepük, ami csak róluk szólhat személyesen. Ha egyiknek névnapja van, a másik nem kap ajándékot, már kiskoruktól elmagyaráztuk, hogy majd lesz a másikuknak is névnapja, és ezt szépen el is fogadják, sőt, külön ajándékot ad a nem névnapos tesó a névnaposnak. Nálunk ezt a dolgot megkönnyíti, hogy van kistesójuk, akinek ugye szintén külön van névnapja és szülinapja.

A rokonktól szoktak egyforma játékokat kapni, ezeket rájuk bízzuk, hogyan különböztetik meg, többnyire sehogy, egyszerűen csak "neked is van ilyen, meg nekem is".

Nekem egypetéjű ikertesóm van. MInket kiskorunkban mindig egyformába öltöztettek, sokáig nagyon egyformák voltunk. Nem zavarta meg a személyiségfejlődésünket, amit nagyon sokan kifogásolnak manapság az ikreknél. Szerintem ebből nem kell olyan nagy ügyet csinálni. MI pl végig egy suliba jártunk, a mai napig sokat vagyunk együtt, de már mindkettőnknek külön családja van, tesóm és én is anyukák vagyunk már- szóval teljsen külön életet élünk, normálisak vagyunk. :))

Amire emlékszem gyerekkorunkból, hogy ruházatunk szinte mindig egyforma volt, ajádnékokat is általában egyformát kaptunk, édességet, kisebb játékokat pl labdát, de nagyobb értékű ajándékokból pl: társasjátékot vagy legót azt közösen. Sosem volt vita, tudtuk kezelni a dolgot. Mármint a társassal és a legóval együtt egybként is sokkal jobb volt játszani. :) Felesleges is lett volna kettő db.

Ajándékokból egyébként ajánlom a majdnem egyformát.

Nekem most 3kisfiam van, 6,4,2évesek, de ha bármi ünnep jön, lehetőleg most is egyformát kérek nekik, mert ha nem, akkor tutira mindnek a másé kellene. Most kaptak a rokonságtól kisautókat, az egyik kukás, a másik darus a harmadik valami markolós- ez így teljsen jó, mert tudnak együtt autózni, tudja mindenki melyik az övé, szóval egyforma is meg más is. Husvétra mindenki kapott gyurmát, nagy volt az öröm. :) Most szülinap lesz, akkor meg legót fog kapni mindenki. Az ünnepelt kicsit nagyobbat, a másik kettő pedig egy-egy kis készletet. (mi adunk mindegyiknek ajándékot, ha valamelyiknek szülinapja van- ez a szokás) Velünk is így csinálták kb anyuék, teljsesen jó volt. Iskolába mi együtt jártunk, középiskolába és főiskolára is. :) Jelenleg is egy helyen dolgozunk, de ez a világon senkit sem zavar. :)) Nekünk is nagyon jó így, napközben együtt dolgozunk, utána délután ki-ki megy haza a családjához.

Utolsó vagyok-

még annyi, hogy az ikrekkel kapcsolatban -szerintem - sok a másokat zavaró tényező, hogyha egyformába járnak, meg egy iskolába meg egy osztályba, akkor elnyomják egymást, meg nem fejlődnek meg stb. De ez általában másokat zavar csak, az ikreket nem! MI együtt voltunk már az anyaméhben is, és idekint is természtes nekünk ez a létforma! Szóval pl minket nem zavar hogy sok időt töltünk még mindig együtt. És mint írtam, mi is külön életet élünk, férjeink-gyerekeink vannak....szóval minden oké minden téren. :)) Sőt ismerek más ikreket is, akik szintén nagyon hasonlóak, és együtt is dolgoznak, de ők is külön-külön élnek a gyerekeikkel családjaikkal.

Szóval ettől még normálisak lettünk mi is! :))