Akik átlagon felül jól élnek, azok nem érzékelik, hogy rosszallóan néznek, megszólják őket a felnőttek, a gyerek ovijában, sulijában vagy a környezetükben?

Dehogynem!

A minap a bölcsiben a gondozónéni megjegyezte,hogy ne adjak a lányomra ilyen márkás,drága ruhákat,jó a kinai is,hisz ugyis összepiszkolja stb..

Értem én,de nincs a lányomnak kínais ruhája,csak új,szép és márkás.

Az ismerősök pedig azt jegyzik meg állandóan,hogy minek járunk étteremben,miért nem főzök inkább én stb..

Nem tudom,mi közük,ahhoz hogy mi étteremben eszünk olykor-olykor.

Meg hát a kollegák is,hogy mindig milyen drága ruhákat hordok,és egy újabb cipő,táska már megint.

De már nem érdekel!Sokat tanultunk,most pedig dolgozunk érte,és megtehetjük,hogy így élünk.Úgy gondolom más is így élne,ha tehetné.

Nem tudom, az hogy az átlagnál jobban, elég relatív. Ahol lakunk, nagyon sok igen jómódú család él. Mi hozzájuk képest nem vagyunk átlagon felüliek, inkább alatta. :) Ahol dolgozom, ott meg gazdagnak számítunk.

Egyébként fura dolog ez, volt már olyan, hogy ovis gyerek szólt be a lányomnak, amiért megvan mindene (nem kell nagy dolgokra gondolni, vagy nagyon drága játékokra), holott tudom, hogy a szülei jóval többet keresnek nálunk, csak nem a gyerekekre költik. Tehát nem olyan egyértelmű ez. Én szeretek mindent megadni nekik, bár nincs bajom a használt ruhákkal pl., ha szépek. Sajnálom a márkás ruhákra a rengeteg pénzt, azért, hogy 2 hónapig hordják a gyerekek. Szépet veszek, ezért tűnhet drágának. 5 éves volt a lányom, mire az óvónő mondta, hogy azt hitte, újak a ruhái, mert milyen szép.:) Na mindegy, ilyenek miatt is lehet félreértés.

De a lényeg, hogy nyíltan nem szoktak beszólni, inkább csak pusmogás van.

Átlag felett élünk mi is (Budapest), a gyermekem magánoviba jár, itt nem rí ki a többiek közül.

Bankszektorban, háttérterületen dolgozom- így a munkahelyemen is lényegesen jobbak a fizetések mint más területeken.

Nem, nem szól be senki, nem néznek le érte.

Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy mi sem hivalkodunk a jólétünkkel, nincs kiposztolva a face-n, hogy hová megyünk nyaralni, hogy mennyi a megtakarításunk.

A ruházati termékek és a táskák-cipők meg nem a legfontosabb fokmérői a jólétnek számunkra, sőt pl. egy számomra (pl. clarks) vagy jó minőségű ruhaneműről (pl. marks&spencer) nem ordít harsányan, hogy mennyibe kerül. Persze ez nem LV és Prada kategória, de a Prada táskámmal nem is bosszantom sem az óvónőket, sem a kollegáimat :)

Mindig mindenkinek lesznek irigyei. Vagy azért, mert jómódú vagy, vagy azért, mert jó a házasságod, vagy jó a munkad vagy bármi. Tény, hogy minden relatív. Engem soha nem zavart aqz ilyen, mert emberek vagyunk, és bizony irigykedünk.

A pusmogás, megjegyzések meg nem zavarnak. Nem akarok mindenkivel jóba lenni, nem akarok mindenkivel beszélgetni, szóval dumáljanak csak.