Ti elmondanátok a barátnőtöknek, ha féltékenyek lennétek rá, mert neki összejött a baba, nektek meg nem? Már, ha rákérdezne?

Őszintén elmondanám igen, hogy amellett, hogy örülök a boldogságának, rossz érzés is nekem.

Az igazi barát ezt megérti.

Mi beszéltünk erről, ők is babàt terveztek, nekünk még nem lehetett, szóba került hogy előfordulhat, hogy ha esetleg bejelenti, hogy terhes, nem jól regàlom majd le. Ez nem azt jelenti, hogy nem örülök majd neki, csak elsőre talàn fàj majd, hogy nekünk nem lehet.

A legjobb ha őszinte leszel.

Lehet, hogy én leszek a kivétel, de én nem mondanám meg, hogy még ezen is aggódjon, mégis minek? Ha ez a helyzet, és tényleg annyira rossz neki, hogy inkább nem találkozik veled, akkor ez akkor is így alakulna, ha bevallaná. Én legalábbis nagyon rosszul érzeném magam, hogy nem tudok örülni az ő örömének. Érthető, ha eltávolodik most, adj neki időt, és ha beszéltek, akkor se a baba legyen a főtéma. Mást nem nagyon tudsz csinálni.

Nekem megmondta az egyik barátnőm, hogy örül az örömömnek, ugyanakkor irígy is. Nem igazán tudtam, mit mindhatnék erre, hiszen én meg azt kívánom, hogy neki is minél előbb sikerüljön (nem gyerektéma).

Semmi esetre sem szabad rágörcsölniük a babaprojektre, egy ilyen "versengésből" lett beteg az egyik pici a környezetemben. Persze lehet, amúgy is az lett volna. De a lényeg, h most nyugodjon meg. A terhességre való felkészülést már most elkezdheti befelé fordulással, babaújságok olvasgatásával, lúgosítással, egészséges életmóddal, terhesvitaminnal. Hangolódjon rá. Nekem volt még egy rugón lógó, csomagot tartó gólyám is, amit minden nap megrugóztattam, hogy "gyere, várlak". Pocakosan is :)

Mondd el neki, mennyire szeretnéd, h segítsen majd a baba körül, és ha most rossz érzései vannak is, a babázás őt is ráhangolja majd. És neki még nyert ügye is van: te kínlódsz először, ő meg tanul a hibákból és minden jó lesz.