Ha súlyos rendellenességgel születik (vak, nem fejlődik ki végtag rendesen) egy gyerek és ennek következtében te úgy érzed nem tudnád felnevelni akkor mit lehet csinálni? Van valami speciális hely ahova be lehet adni?

Igen, le lehet mondani róla, és akkor állami gondozásba kerül, vagy családban marad, de beadjátok intézetbe kezelésre, ez anyagilag azért terhet ró a családra. Vagy, marad a családban és ápoló segítségét kéritek.

Megjegyzem, egy vak vagy végtaghiányos gyerek szellemileg nem sérült, pont annyira fog lenézni felnőttként, amennyire meg is érdemli egy anya és apa, aki eldobja a gyerekét, csak azért, mert kényelmetlen a felnevelése és nem tökéletes. Hát ők sem azok!

Szerintem senki ne ítélkezzék amíg ebben a szituba nem kerül.

Habár nekem is szerencsére 2 egészséges lányom van, de azértvannak ismerösök, és egy olyan faluban élek, ahol több száz beteg ember családi körülmények között él, söt a lányom ennek az intézmény bölcsijébe jár(itt csoportonként 1 beteg gyerek lehet), de így mindennap találkozunk betegekkel.

Egy betegen vagy fogyatékkal született gyermek, szó szerint óriási energiát igényel a szülöktöl és a környezetétöl. Minél jobban halmozott annál többet.

Ha az alap életszükségleietei megvann, tud lélegezni és a szive rendesen müködik, nem kell operálni, akkor az elsö 1 évben már minden hetes vagy akár napos terápiákra van szüksége. Ezeknek nagyrészét a család egyedül állja, és ide el kell hordania. Majd ahogy ovodás koru lesz olyan közösségbe kell hordani ahol erre megfelelö terápeuták, és gondozók vannak.

DE legkésöbb iskolás korban mindenképpen ilyen intézménybe kell járnia. Persze ha a közelben van ilyen az nagyon jó, de ha nincsen a gyereknek is jobb ha intézetbe adják.

Ha a gyerek nem tud maga lélegezni, vagy nagyobb baja van egy darabig marad a korházban, majd bekerül egy hospitalba, ahol ellátják és életben tartják.

Ha vannak nagyobb testvérek a családban nekik is óriási probléma ez, a beteg testvér szinte minden figyelmet elvesz a szülöktöl.

Amiket leírtál, azok kisebb problémák, ezekkel együtt lehet élni, de ennél sokkal nagyobb problémák is vannak.

Nekem egy barátnömnek a babája légzési problémával született, néha csak úgy leállt a légzése. Pár hónap után egy állandó légzésfigyelövel haza engedték, de volt részem többször benne, hogy riasztott a figyelö. lelkileg a szülöknek oriási teher abban lenni, hogy bármikor leállhat úgy alégzés, hogy nem kap többet a gyerek levegöt... A riasztó megszólalását várni, és ebben élni óriási stress. a gyerek aztán elnötte és 1 éves korára nem volt ilyen baja, most 3 éves egészséges, de az elsö egy év iszoyat volt nekik.