Úgy érzem magam, mintha börtönben lennék (itthon vagyok 2 gyerekkel) és számolom mennyi van még hátra a büntetésből. Ez így nem élet. Éreztetek így valaha?

3 gyerekem van , nagyon szeretem őket, mégis mikor 10 év után visszamentem dolgozni nagy megkönnyebbülés volt. Utána még évek teltek el úgy , hogy jobban szerettem a hétköznapokat, mint a hétvégéket és szüneteket, akkor fordult meg, mikor a legkisebb is iskolás lett. De a nyári szünet még így is nagyon hosszú, néha nagyon nehéz szórakoztatni őket, programokat kitalálni, hogy tartalmas legyen, ne a TV és a gép.