Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Barátnő-okoskodás? Bővebben lent.

Barátnő-okoskodás? Bővebben lent.

Figyelt kérdés

3 gyerekem volt, barátnőmnek egy se. Akkor nem is beszéltünk a gyerekekről, tudtam őt zavarja, hogy neki nincs, tapintatos voltam. Majd megszülte az elsőt, én a 4-diket. Azóta nem tud másról beszélni csak a babáról. Nekem is ugyanolyan boldogság, de azért más témát is szívesen boncolgatok. Ő pedig már túlzásokba esik, minden mozzanatukat elmond. Értem én. Persze, de ez már ömlengés és meg kell hagyni fárasztó. De ez a legkevesebb. Elkezdett nekem okoskodni a gyereknevelésről :) A babák fejlődéséről stb. Szeretem a barátnő, nekem ez most inkább rosszul esik. De látom magamon, hogy kezdem kerülni a társaságát. Megjegyzem azért ő sem töri magát, mert a baba, így a baba, úgy a baba. Ez is rosszul esik, mert én 3 gyerek mellett a rendelkezésére álltam. Ha bánata volt, beültünk vhova kávézni, ha beszélhetnéke volt, füles a fülembe és persze csináltam a dolgom, de közben segítettem neki.


Van véleményetek az ilyen helyzetekről?


2015. dec. 29. 09:54
 1/8 anonim ***** válasza:
Mond el neki őszintén, hogy mi bánt téged, de csak finoman. Mond el neki, hogy te már mindezszt ismered /néggyel beszoroznva :-)/, és hogy jó lenne ha másról is beszélnétek, mert az neki is jót tenne. Ha meg ezek után sem változik helyzet, hát akkor ritkítsd a találkozásokat, vagy kezdj el másról beszélni. Én is abba a hibába estem, hogy szülés után folyton a kislányomról ömlengtem, a barátnöm mondta nagyon tapintatosan, hogy ő ezt nem tudja átélni, mert nincs gyereke, és megegyeztünk, hogyha találkozunk, pár mondatban beszámolok a piciről, és aztán másról beszélünk. Ez bejött nálunk.... most már ott tartunk, hogy a barátnőm ordja a játszótérre a kislányomat.
2015. dec. 29. 10:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
82%
Nem ismerjük a teljes sztorit. Te így látod, talán ő másképp. Te 3 gyerek mellett el tudtál menni vele, nyilván volt őket kire bízni. Neki nem biztos, hogy van segítsége. És sorolhatnám. A lényeg az, hogy nem vagyunk egyformák, mindenki másképp éli meg az anyaságot, van aki "ömleng", más meg nem. Tudtad, hogy zavarja, hogy neki nincs gyereke, mert nyilván vágyott rá. Most megvan az élete értelme, ő így örül neki. Ha zavar, akkor kerüld el, vagy mondd el neki, mit érzel. Azt meg nem tudhatod, őt mi zavarta veled kapcsolatban, csak talán tapintatos és nem szólt eddig. Meg kell beszélni, ha gond van.
2015. dec. 29. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
Nekem a leírásodból úgy tűnik, hogy annó te is szívesen meséltél volna, de ahogy írod, tapintatból nem tetted, és mintha haragudnál rá, hogy te nem mesélhetted el neki. De ez a te döntésed volt, ő pedig örül a gyerekének, gondolom, alig várta, hogy ez legyen a téma. Ha azavr, hogy rlad nem kérdez semmit, és másról nem tudtok beszélgetni, akkor a legjobb, ha ezt őszintén elmondod neki. Lehet, nem is gondolja egyáltalán, hogy téged zavar, hiszen neked is vannak gyerekeid. Szerintem sem jó, ha mindig minden csak a baba körül forog, de ha nem mondod meg neki, hogy ez téged zavar, akkor ő honnan fogja tudni?
2015. dec. 29. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:

meg kell várni, míg lecseng magától és észreveszi magát, hogy más téma is van a világon. addig te folyamatosan másról beszélj mindig, különben az anyasággal fog összetenni, mintha csak arról tudna veled beszélni.

én meghagynám a maga kisvilágában, majd ha dolgozni fog, talán kinyílik.

az okoskodásaiban meg lenne határ amit elfogadok, meghallgatok még, amíg az én gyerekei nem kezdi versenyeztetni az övével, vagy míg nem kezd helyretenni szerinte én imt csinálok rosszul, stb, addig hagy mondja

2015. dec. 29. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:

Szerintem csak örül, hogy végre utolért téged és beszélhettek erről.


Ettől függetlenül valóban nem jó, ha folyton csak a babáról van szó, szólj neki erről.

2015. dec. 29. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat! Valóban igazatok van, nem lehet ennyiből megítélni a helyzetet. Pár szösszenet az én érzéseimről, néhány esetről:

-éveken át én is úgy szerettem volna beszélni a babázás örömeiről, arról, hogy milyen aranyosan elkezdett gagyogni, vagy megtette az első lépéseit, vagy esetleg a kialvatlan éjszakákatvagy később a versmondó versenyek sikereit, az első ötösöket a suliban stb stb. De mihelyt témán voltunk, éreztem , hogy nem érdekli, nem akarja hallani. Így beszélgettünk a munkahelyéről, a barátjáról. Persze megértettem. Mindenki máshogy dolgozza fel a saját életét, úgy voltam vele, leszek én az "okosabb", hagyom. Meghagyom az élményeinket magunknak. De tény jól esett volna nem folyton erről, de azért néha erről beszélni.

-Találkozókat igen, megtudtam oldani, de nem kevés logisztikával. Megoldottam, mert meg AKARTAM! Nem volt könnyű, de ezt nem részletezem (nincs nagymama, ebből sejthető) De hiányzott a barátnőm is, akartam vele beszélni. Ő érthető módon nem a gyerekseregbe akart beszélgetni. De megjegyzem jól esett volna, ha itt van.De nem baj, megoldottuk.

-Tavaly megszülte a babáját. Én is. Elfelejtett. Ha összefutottunk vagy ha felhívtam, mindig azzal jött, milyen boldogság az anyaság, hogy puszilgatja a babáját, milyet kakilt stb. De jött nekem az első igazi trauma. Egyik gyermekem kórházban volt élet-halál közt. Nagy bajok voltak. Mikor kezdtem észhez térni, hogy ez velünk történik meg kezdtem gyengülni. Borzasztó időszak volt. Barátnőm nem keresett. Hetekkel később felhívott. Mondta sokat gondolt ránk, de annyira lefoglalja a pici, olyan öröm és boldogság minden percük stb stb. Képtelen vagyok sírás nélkül újra felídézni. Nem is kérdzgette részletesebben hogy vagyunk. Ez volt nálam a fordulópont. Fáj nagyon.

-minap az i-re a pontot feltette, amikor megszólta a kicsi súlyát, mert ő tudja mennyinek kell lennie és mi nagyon elvagyunk maradva....Ezen kívül voltak még nevelési tanácsai, kéretlenül. Pl már érdeklődött mennyit eszik. Elmondtam. Közölte egy ekkora babának nem enynit kell, mert az övé...bla bla bla...

Röviden ennyi. :(

2015. dec. 29. 18:28
 7/8 anonim ***** válasza:

Uhh, hát így jobban érthető a helyzet. Ha ilyet mond legközelebb, nyugodtan megmondhatod neki, hogy ez rosszul esik, ne mondjon ilyet. Én most várom az első babánkat, attól kiakadtam, ha azt mondta az egyik barátnőm, hogy milyen gondok lehetnek. Először csak lesokkolódtam, de a második ilyen megjegyzésénél megkértem, hogy ezt fejezze be, mert kiborít.


Egy barátnővel azért őszintének is kell tudni lenni, én is sokáig tanultam, hogy ki tudjam fejezni az érzéseim, de fontos dolog, nyugodtan mondd el neki, hogy mit érzel, amikor ezt és ezt mondja a gyerekedről, és ez milyen ijesztő neked, nem szeretnél ilyeneket hallgatni. Néma gyereknek anyja se..., tudod:)


Ha fontos neked a barátságotok, akkor szerintem kezdj el vele őszintébben beszélni, különben majd azt veszed észre, hogy már nem is szívesen találkozol vele. Én elmondanám azt is, hogy egyoldalúnak érzed a barátságotokat, mert mikor szükséged lett volna rá, nem keresett, pedig te is meg tudtad oldani, hogy mellette legyél, ráadásul több gyerekkel.


Ez nagyon fájdalmas tud lenni, és nem jó, ha bent marad, márcsak saját magad miatt is elmondanám neki a helyedben. Nem kell vádolni, csak elmondani, hogy hogyan érezted magad, kiadni magadból.

2015. dec. 29. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

Nagyon sajnálom, ami veletek történt, remélem már minden a legnagyobb rendben!


Az az igazság, hogy a telefonos történet után, hogy "de hát minden olyan boldogság", stb.. Egészen biztos, hogy elküldtem volna melegebb éghajlatra, hátha észbe kap.

A kéretlen nevelési tanácsaira pedig annyit mondtam volna, hogy már 3 gyereket felneveltél, pontosan tudod mit kell csinálni és te sem szólsz bele az ő dolgaiban.


Az indulatok csillapodása után pedig elmondanám neki minden sérelmemet nyugodt hangnemben, hiszen ha fontos még nekem az illető, akkor meg akarom oldani és újra jó barátnője akarnék lenni..ahogy őt is jó barátnőmnek akarnám..

A hirtelen indulatokon már túl vagy, azok a helyzetek elmúltak, szóval legközelebb ha kéretlen nevelési tanácsokat ad, mert már pedig az ő babája... akkor nyugodtan mondd el neki, hogy te már 3 gyereket felneveltél, emellett pedig ez meg az meg amaz..


Vannak ilyen emberek..nem feltétlen szándékos, ettől még lehet nagyon jó ember, de szomorú, hogy nem volt melletted életed egyik legnehezebb időszakában, csak azért, mert pár hónapja kipottyantotta magából a gyerekét és hát vele milyen boldogság az élet..


Beszéld meg vele!

2015. dec. 29. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!