Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Miért vállalnak olyan emberek...

Miért vállalnak olyan emberek gyereket akik minimálisan sem képesek szeretni a gyermeküket?

Figyelt kérdés
Itt vannak a szüleim például. Apám gyerekkoromban vert, ez odáig vezetett hogy alvászavaraim lettem gyerekként, rettegtem az iskolában, és hazamenni is.Nem volt egy ünnep, születésnapomon is megvert. Anyám jónak próbálja magát beállítani de már gyerekként lelki szemetesládának használt ha valami bajom volt, rendesen boldoggá tette, és természetesen ha valaki megbántott mindig annak volt igaza. Emiatt az élet miatt, kicsúszott alólam a talaj, nincs önbizalmam, pszichés bajaim vannak gyerekkoromtól kezdve, párkapcsolatot nem tudok megtartani. A tesóm is egy sikertelen, boldogtalan ember. Felnőttek vagyunk de még mindig otthon élünk, nem merek különköltözni mert félek. Orvosnál soha nem jártam, de nem hiszem hogy ilyen előzmények után tudnék egészséges életet élni. Sokszor öngyilkossági gondolataim vannak.
2017. dec. 15. 18:53
 1/7 anonim ***** válasza:
70%
Hogyha még nem voltál szerintem itt lenne az idő, hogy elmenj egyhez.
2017. dec. 15. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
76%
Nem világos, miért félsz a különköltözéstől. De ezt a lépést előbb-utóbb meg kell majd tenned, ha meg még most is terrorban tartanak titeket a szüleitek, akkor pláne. Gondolom, hogy dolgoztok a tesóddal, gyűjtsetek pénzt és ha egyedül félsz a különköltözéstől, a tesóddal együtt lépjetek le mihamarabb. Szakemberhez is menj el mindenképp.
2017. dec. 15. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
83%
Már eljutottál odáig, hogy beismerd, hogy nagy a baj, innen csak egy lépés az orvos. Hidd el nekem, tudom miről beszélek, átérzem a problémádat, én is megjártam a poklot a szüleimnél, nem mertem elköltözni, rettegtem mindentől, féltem a kudarcoktól, az önállóságtól, mert ezt nevelték belém. Elmentem orvoshoz. Elköltöztem, van egy komoly kapcsolatom, és boldog vagyok, még ha néha fel is merülnek problémák a múlt miatt. Élhetsz teljes életet de ahhoz össze kell magad szedni, és lépni. Írj nyugodtan privátban is ha szeretnél, nagyon szívesen segítek és melletted állom. 27/L
2017. dec. 15. 19:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
76%
Nem kell orvoshoz menni, az csak teletöm gyógyszerekkel. Inkább a pszichológust javaslom.
2017. dec. 15. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim válasza:
71%

Szerintem társadalmi nyomás és neveltetés. Egyszerűen így nevelnek, így állnak az egyénhez. Nálam is 28 évesen folyamatos téma hogy mikor lesz már barátnőm, családom, ne maradjak egyedül, mikor lesz gyerekem.


Amúgy sokat segítene rajtad ha elköltöznél és a saját lábadra állnál.

2017. dec. 15. 19:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
95%
Stockholm szindromad van, teljesen érthető. A legjobb az lenne ha elkoltoznel otthonrol es keveset talalkoznatok
2017. dec. 15. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
100%

4. gyermek vagyok, és nem terveztek. Ezt egy alkoholmámoros pillanatukban közölték velem. Mindig ittak, mindig veszekedtek, soha nem volt elegendő kaja az asztalon, a ruháim... hát nem térnék ki rájuk. A férfi, akit mindenki apámként ismer- sajnos vér szerint is az- molesztált gyermekkoromban. Soha nem felejtem el azt az életet...... Nem lett belőlem senki. Nem tudtam, hogy mit kezdjek az érettségi után, gyári munkás lettem. Egy bizonyos szempontból selejtje vagyok az emberiségnek. Rettenetesen visszahúzódó vagyok. Pillanatok alatt magamra veszek mindent és borzasztó hamar elsírom magam- már ha épp nem kapok dührohamot.

Nem járok szakemberhez, mindig magam gyűrtem le a dolgaimat- vagyis próbáltam jó mélyen elzárni ami olyan.... Ezekről én soha nem tudnék beszélni. Nem vagyok az, akit sajnálni kell. Hogy jobb lenne e ha meg sem születtem volna? - gyereknek sok ilyen gondolatom volt, de küzdöttem, hogy amilyen mélyen csak lehet, elzárjak mindent. Most ott tartok, hogy van egy csodás Párom, vannak gyermekeink, és bár nehéz az életünk, de Értük érdemes élnem- itt jegyzem meg, hogy előtte nekem sem voltak 2 hetes, max 1 hónapig tartó kapcsolataim.... Nekem sikerült a normális élet!

2017. dec. 17. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!