Egyedülálló anyukák, hogyan telik majd a karácsonyotok?

Ez lesz a 3.karácsonyunk így.

Az első rossz volt nagyon. Megcsináltam egy halom kaját, de nem volt kivel megosztani.

A díszítést, az örömöt szintén nem.

November 2-án költözött el, es azt hiszem akkor karácsonykor éreztem legelőször úgy, hogy egyedül vagyok és csonka lett a mi kis családunk.

A másodikra már tudatosan készítettem magam, nagyon jól telt. Összebújva a gyerekkel, mindent a saját kényelmünkhöz igazítva, a kedvenc kajáink flancolás nélkül. A következő is.

Most nen tudom hogy lesz. Ilyenkor mindig előtörnek a régi érzések, az összetartozásra vágyás és szeretném, ha a fiamnak teljes, igazi családja lenne.

Nem egyszerű. De meg kell tanulni kihasználni a gyerekkel együtt tölthető időt. Kívánom, hogy sikerüljön neked.

Ja bocs, 4.karácsonyunk. csak 3 éve vagyunk külön, plusz 2 hónap.

A gyerek 8 éves.

3. Karacsonyunk egyedul.

Az elso rossz volt.

Tavaly egy kedves barat meghivott minket.

Iden megint egyedul a picivel, de mar " gyakorlott " vagyok, elvezem a keszulodest mar egy honapja, majd nezzuk a karacsonyi filmeket, es jo hangulatunk lesz :)

Es a kedvenceinket fozom / veszem ( kedvenc suti a cukraszdabol, finom gyumik, uditok, ilyesmik )

Október óta nevelem őket egyedül.

Nekünk az első karácsonyunk lesz egyedül. Kérdeztem a nagyobbakat hogy itthon maradjunk-e vagy legyünk végig a mamáéknál. Azt mondták legyünk itthon. Majd huszonnegyedikén feldíszítjük a fát együtt, karácsonyi dalokat hallgatunk, éneklünk. Eszünk egy jót. Játszunk az ajándékaikkal, másnap meg megyünk a szüleimhez. A legkisebb 2 éves, a két középső 4, a legnagyobb pedig 7 éves.

Kitartást nektek!

Öt évig neveltem egyedül a nagyobbik fiamat, születésétől kezdve, azaz öt karácsonyunk volt "egyedül". De mi nem voltunk egyedül, szenteste szüleimnél voltunk, másnap egyik nagymamámnál és az ottani rokonsággal (nagynénik, nagybácsi, unokatesók), másnap a másik nagyszülőknél és az ottani rokonsággal. Nekem ebben semmi nyomasztó nem volt, hiszen az előtte lévő években is mindig ez volt a forgatókönyv, csak akkor még gyerek nélkül.

Nyilván más lett volna, ha előtte már évekig együtt éltünk volna és gyereket neveltünk volna az apukával, és már lettek volna kialakult hagyományaink, de mivel nem így volt, nekem ez nem okozott gondot.