Ti is ennyire tökéletesek vagytok? (Lentebb)

Nem tökéletes, csak szervezett.

Az, hogy tudja mit akar előre főzni egy hétre és ehhez összeírja mi kell, tök jó. Takarítási rend dettó. Ezt te is meg tudod csinálni.

Körmös, fodrász, ha igényed van rá, szintén belefér.

Az első barátnőd:

Figyel, nagyon könnyű úgy elintézni mindent, ha

- 5 percre laknak a munkahelyétől és a bölcsitől,

- mindezek mellett 6 órában dolgozik,

- megtenni nagyobb távokat (mondjuk elmenni a város másik végébe körmöshöz), ha vezet.

Figyelj én is 6 órában dolgozom és közel van a bölcsi a munkahelyemhez (10 perc gyalog), és hiába hozom el 4-kor, akkor is legkorábban 17:30-ra érünk haza, ha elérjük a vonatot, mivel vidéken lakunk és Bp-re járunk be. Ha nem érjük el, akkor még később.

Szóval ha nem lenne minden a "szájában", akkor nem lenne ideje ennyi mindenre, mert értékes időket kellene elutazgatnia csak, hogy hazajussanak. Ennyi. Ha azt csinálná végig, ami én, nem biztos, hogy lenne kedve megmozdulni sem, mire hazaér.

A másik barátnőd, nem jár dolgozni, ráadásul egy kertesházban laknak, aminek az oroszlán részét gondolom apuka viszi, hiszen rugalmasabb, mobilabb, mint a barátnőd, valszeg neki marad a gyerek ellátása és a ház takarítása és a sajt elkészítése. A gyerek a friss levegőn bealszik, főleg, ha csak eszik-alszik baba a kezdetektől, akivel nincs sok gond. Ha pl. a gyerek bealudt a babakocsiban, akkor nem kellett a másodikra felcipelnie (lift nincs) bevásárlással együtt, és imádkozni, hogy az amúgy rossz evő-alvó-hasfájós babád ne ébredjen fel.

Szóval jelenleg neki sem nehéz a helyzete. (Nem, az állatok nem nehezítik, tapasztalat.)

Na akkor hozzám hasonlítsd magad, egyből jobb kedved lesz;)

Én nem dolgozom, van segítségem, takarítónőm, gyerek oviban, hetente csak 1x főzök, többi napokon anyukám főz nekünk, vagy étterem, mégis mindig úszik a lakás és mindig úgy érzem, hogy el vagyok veszve:)

Nem vagyunk egyformák, más a habitusunk, és igazán nem is szabadna máshoz hasonlítani magunkat.

Lehet, hogy én rendetlenebb, szervezetlenebb életet élek. De nagyon boldog vagyok! Boldog a házasságom, imádom a kisgyerekem, épp terhes vagyok, úgy élek ahogy szeretnék és nem érdekel mi az elvárás és az sem, hogy más jobb anya, vagy jobb háziasszony.

“Neki másfél évvel idősebb a fia (2) az én lányomnál (6).“

Eh?

"Tökéletességemben" itt ülök és gyakorizok :-)

Fel kéne kelni, és felsöpörni, de a lábaim nem engedik....

Én belefáradtam abba, hogy csak én szervezek.... ha aztán a párom munkája, családja átszervez. Főleg a kimozdulós dolgokkal van igy: posta, gyógyszertár, drogéria, bolt... aztán minden előről. Aztán valamelyik gyerek kinő ezt-azt... Itthon meg mintha csak én lennék. Itt másra nem nagyon lehet a mosást, teregetést, mosogatást, elpakolást bízni, miközben a 10 hós babám rajtam lóg....

6-os

Kezdjük azzal, hogy nem minden kertes ház 180 nm, van amelyik 100 és van, amelyik 80, vagy kisebb. Ráadásul nem mindnek vannak hektárjai. A 180 nm meg legalább 2 szintes ház, szóval ha csak az alsó részt lakjátok be, akkor a felsőt le lehet zárni, így kapásból csak 90 nm. (Ha jó elosztású a ház persze.)

Azzal meg ne ferdíts, hogy télen is füvet nyírtok, meg késő ősszel, mert én, aki világ életemben kertes házban laktam, tudom, hogy mivel jár és habár a házzal kapcsolatban mindig van ilyen-olyan tennivaló, de egy kerttel nem, hacsak nem azt akarod, hogy minden fűszál ugyanolyan szögben nőljön és egész nap hajlítgatod őket. Ha veteményesed van, azzal van munka, de ha van egy marha nagy sima füves területed, amit semmire nem használtok, csak van, akkor azt csak le kell nyírni, ami a fűnyíró traktoroddal könnyebb, mint kézzel kaszálni, szóval hamar megvan.

Nagymamámnál ráadásul a kutya, és egy rahedli macska mellett voltak galambok, nyulak, kismillió baromfi, és disznó is (habár akkor még nagyon pici voltam), plusz a veteményes, amivel azért mégiscsak többet kell foglalkozni, mint a sima gyeppel, amit csak letolsz a traktoros fűnyíróddal azt szia!

Mamám vitte a két gyereket és a háztartást munka mellett, papám meg szintén munka mellett az állatokat, és közösen a kertet, mikor hogy. Anyám velem és a húgommal dettó, de itt már csak kutya, macska volt. És habár sajna most már 3 éve nem kertes házban élünk, de azon vagyunk, hogy legyen, mert összehasonlítva a két életformát (társasházi vs. kertesház), a kertesháznak sokkal több előnye van a nehézségek (kinek mi a nehézség) ellenére.

Amúgy a fűnyírás a legkevesebb. Bírom, hogy mindenki azzal pedálózik, amikor azt főleg a férfiak nyírják, akkor meg pláne, ha babás az asszony.