Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Elfogadható, hogy a féltestvér...

Elfogadható, hogy a féltestvér kezdje el megnevelni a kisöccsét, vagy túlzásokba esem?

Figyelt kérdés
Fiatal anyuka vagyok, a férjemnek az előző házasságából van egy 12 éves lánya. Nekünk van egy lassan 2 éves fiúnk. Szeretem a mostohalányomat (csúnya ez a kifejezés), nagyon sokmindent meg tudunk beszélni, el is fogadtuk egymást teljesen, úgy érzem ő is viszont szeret. Viszont az utóbbi időben, ahogy kamaszodik kezdett szemet szúrni egy pár dolog. Mintha előtört volna belőle a testvérféltékenység és egyre jobban ki akarja sajátítani az apját, mikor velünk van. Az apja nagyon ritkán szól rá valamiért, inkább élvezi a nagylánya figyelmét és mindent meg akar adni neki, úgy anyagilag mint érzelmileg. Ezzel nincs is gond, örülök neki, de szerintem a nagylányommal kezd elszaladni a csikó. A kisfiam egy kis izgő mozgó sajtkukac, mindenbe benne van, és mindnt ki akar próbálni, fel akar fedezni. Innen jön, hogy a nagylányom meg akarja nevelni, ha valamit ő nem lát helyesnek azt nem engedi meg, függetlenül az én döntésemtől. Példának okáért a nagylány kimondottan szereti az állatokat, ezért sokszor előfordul, hogy nem engedi a kisfiút a kutyáink vsagy macskáink közelébe, nehogy bántsa az állatait, pedig a kicsi csak simogatni akarja az állatokat. Ilyenkor rá is szól dühösen, megszidja és elviszi onnan, a kisfiú visszamegy mert érdekli de a nagy továbbra sem engedi, rákiabál. Vagy előfordult, hogy a kicsi ki akart pakolni a szekrényből (2 szekrény meg van neki engedve, hogy szórakozzon néha vele) de a nagy nem látta helyesnek ezért először rászólt majd nem engedte, hogy kinyissa és nevetve nézte ahogy a kicsi kínlódik és idegeskedik mert nem nyílik ki, és mikor a kisfiú nagyon felidegesítette magát a nagylány rákiabált és megcsapta a kezét, úgy, hogy a kicsi elkezdett sírni. Még ritkán előfordul ez a rácsapkodás a lánynál ha valami nem tetszik neki, de csak a testvére irányába. Hiába szólok rá, elszégyeli magát akkor de ugyanazt csinálja én meg úgy érzem nem oktathatom ki a nagylányt, nem vagyok az anyja. A férjemnek mondtam, de ő nem csinál semmit, esetleg ha látja nagy ritkán rászól, hogy hagyd a kicsit is,máskor meg a kisfiára kiabál rá, hogy ne hisztizzen. Szerintem a férjem most elvan ebben a rózsaszín ködben és élvezi a lánya kisajátító szeretetét. Sokszor ha a kicsi felkérdzkedik az apja ölébe a nagy is odamegy és az apjához bújik,az ölbe ül és puszilja, öleli, közben kitúrja a kicsit. Ha megyünk vásárolni és nézünk valamit a kisfiúnak a nagylány elkedi mondani, hogy de neki még ez a ruha tetszik, vagy az kell még a suliba es menjünk és vegyük meg. Vagy olyan is elöfordult, hogy egy kisebb baráti összejövetelre mikor készülödtünk azt mondta, hogy inkább ne vigyük a kisöccsét mert nehéz vele. Lassan úgy érzem, ha a nagylány velünk van, mi a fiammal ki vagyunk túrva az apja figyelméből,és inkább a férjem is a nagylányt viszi magával mindenhová, minthogy mennénk mi is a fiammal velük. Komolyan olyan érzésem van, hogy a férjem jóval jobban szereti a nagyot mint a kicsit, pedig 1 évvel ezelőtt hasonlót sem éreztem. Kezd kissé ellenszenves lenni a nagylányom, de nem szólhatok rá, nem nevelhetem mert nem a vérszerinti, a gyengéd tanítást, magyarázást pedig figyelmen kívül hagyja tőlem, először úgy tünik, mintha megértené de utána mlugyan azt csinálja. Segítsetek!! Túlzásokba esem? Vagy mit tegyek?
2018. máj. 3. 16:51
1 2
 1/13 A kérdező kommentje:
Még egy dolog: töltünk csak külön időt a nagyobikkal, a kicsi nélkül, sokszor az apjával elmennek kocsikázni,mert a lány nagyon szeret vagy elviszem én vásárolgatni, kettesben, olyan is előfordul, hogy társaságba is csak vele megyünk, a kisfiú nélkül, hármasban. Szinte mindig van idő csak ráfordítva, lényegtelen, hogy egy hétvégét vagy 3 hetet tölt nálunk. Az anyja otthon van hogy megszidja, rászól, esetleg rákiabál de nem csapkodja, nem üti meg. Az apja sem ütötte meg soha, én sem! Elmondása szerint a suliban is megvan a társasága akivel beszélgetnek, és jól érzi magát velük. Komolyan (elnézést a kifejezésért) fingom sincs mi válthatta belőle ezt ki, nagyjából fél éve. Ameddig a tesója kisebb volt mindent idilli családias volt, most, hogy már nagyobbacska az öccse, mintha a kisördög szállta volna meg.
2018. máj. 3. 17:13
 2/13 anonim ***** válasza:
88%

Ezen az oldalon csak a k....g kommentek jönnek!

Az ilyen kötözködös nyomikat eltíltanám a net közelből!


Kedves kérdező!

Én biztos nem hagynám hogy a pici fiamat bárki megüsse vagy olyat tíltson neki amit én megengedek!

Lehet az bárki!

Sztem simán rászólhatsz a lányodra,hiszen ha veled van akkor te felelsz a viselkedéséért.

Pl.elmész vele vásárolgatni és mondjuk meg akar vetegni egy 15cmes magas sarkut gondolom nem engeded neki.akárhogy megharagszik.

Na most akkor ha a fiadról van szó miért kellene megengedned?

Amúgy attól tartasz hogy az apja rosszul venné fel és esetleg vita lenne belőle?

2018. máj. 3. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
81%

Fiatal anyuka, gondolom húsz körüli. Nehéz lehet gyerekként kezelni a hozzád hasonló korú neveltlányod.. azért nem mersz szólni, mert haverkodsz vele és barátként kezeled. Ha csak 7 éves lenne és ezt csinálná, simán rászolnál.


Én is megvédem a gyerekem, akár rokontól vagy a testvérétől, ha úgy van, nem érdekelne más. Aki a gyerekkel van, az az én szabályaim szerint lehet vele, mivel én vagyok az anyja.


Nagyon ciki, hogy kb engedélytkérsz az idősebb párodtól, hogyha ki akarsz állni a gyereked mellett, ráadásul ki sem állsz ellene magadért sem(hogy meghallgasson és ne odázza el a problémá).


Itt egy szülő van, a párod, ráadásul még csak nem is túl jó..


Jó lenne, ha kibújnál a gyerekszerepből, kiállnál a kislány és a párod ellen is saját magadért és a gyermekedért egyaránt.

2018. máj. 3. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
44%

1. legfontosabb szabály: Senki, soha nem ütheti meg a fiam!!!!!!! Ha gond van, majd én kezelem. A veréssel nevelés, szídás, megszégyenítés nem nevelés. Az, hogy én ráhúzok a fenekére, mert át akar szaladni az úton, vagy rákiabálok, mert tömi magába a kavicsokat, az egy dolog, de messze nem egyenlő egy csitri féltékenységi mizériájával.


2. Senki nem nevelheti a gyerekem, csak én meg az apja. Ha gond van, szóljon, majd mi rendezzük. Veréssel meg végképp nem nevelünk (előbb leírtam).


3. Én nagyon megmondanám a kislánynak az apja előtt, ezzel őt is figyelmeztetve, hogy amit én engedek, azt ő ne merje felülbírálni, és még egyszer ne merje a kicsit megütni, mert én fogok visszaütni és akkor megtudja, hogy milyen szar az.

Majd közölném a férjemmel, hogy vagy leveszi a szemellenzőt és megneveli a lányát, vagy engem meg a kicsit felejtsen el, költözzön ahova akar és (most csúnyát mondok)engem nem érdekel, de az én gyerekem nem fog nélkülözve, elhanyagolva élni senki miatt.

2018. máj. 3. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
90%

Meg az jutott eszembe, hogy mondtatok olyat a kislánynak, hogy "vigyázz rá, mert te vagy a nagytesója, te vagy az okosabb, te ezt meg azt jobban tudod, őt tanítgatni kell neked stb"?


Lehet, hogy ti idéztétek elő ezt a helyzetet magatoknak azzal, hogy "anyuka" és jobbantudó szerepet osztottatok rá, olyan felelőssèget, ami nem az övé.


Ilyeneket sosem szabad mondani

2018. máj. 3. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:
A férjem mondott hasonlót, hogy ha majd a kisöcsid nagyobb lesz, biztos hozzád fog fordulni segítségért, illetve, hogy mennyire szeret téged a kicsi, és tőled fog majd példát venni. Egyetlen egyszer olyan is volt, hogy az apja azt mondta a nagylányunknak, hogy csapjon rá a kicsi kezére, mert a kisfiúnk belenyúlt a szemetesbe. Ekkor én mondtam neki, hogy ez nem helyes, úgy, hogy a gyerekek ne hallják, és ennyiben maradt. Én szeretném!! nevelni a nagylányom is, de az apja szava a szent neki, én nem bírálhatom fölül. Az apja bizonyos téren örül, hogy akarom tanítani (enni adok neki rendszeresen, foglalkozok vele, veszünk együtt ruhát ha kell neki, vagy leülök tanulni vele a suliba) viszont másrészről rosszul esik neki és borzasztóan undokul viselkedij velem, én olyat megtiltok, vagy megengedeg a nagylányunknak amit ő teljesen másképp lát, ezért is akarom elkerülni a vitát, inkább terelgetve akarom nevelgetni a nagyot, hogy ne essen bántódása senkinek, mert szerintem a nagylánynak sem volt könnyű évekkel ezelőtt átvészelnie a szülei válását... Viszont a kisfiamat sem akarom kitenni ennek... Én akarom nevelni, de szépen, beszélgetve a nagylányom, nem parancsolva...
2018. máj. 4. 02:19
 7/13 anonim ***** válasza:
100%
Üljetek le 3an és beszéljétek meg.mond el hogy neked ez nem tetszik ezen válgoztassatok 3an együtt.
2018. máj. 4. 09:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
100%

"...Ekkor én mondtam neki, hogy ez nem helyes, úgy, hogy a gyerekek ne hallják, és ennyiben maradt. Én szeretném!!"


Már bocs, de miért hagytad annyiban? Mitől félsz? Persze hogy tud uralkodni rajtad a kiscsaj, meg az apja is tesz a véleményedre magasról, ha nem állsz ki magadért meg a fiadért.

2018. máj. 4. 10:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
100%

Drága, ha a nagylány (főleg az apja támogatásával) nem hajlandó a hozzáállásán változtatni szép szóra, akkor kénytelen leszel úgy megoldani és megvédeni a fiad és a te érdekeidet, hogy a lány és az apja sérüljön. Inkább, mint az én fiam. Szerinted a fiadnak mekkora sérülés, hogy az anyja nem védi meg, a nővére szekálja, az apja meg sz'rik rá.


Figyu, nem mindent lehet szép szóval megoldani, mert ahhoz a másik fél is kell. Itt nincs ilyen, szóval kőkeményen fel kell lépnek.

Azzal meg ne gyerek, hogy szegény kislánynak a szülei elváltak stb.stb., mert másnak is elváltak a szülei, mégsem viselkedik így.

12 évesen meg hülye, tudja, hogy mivel boríthat ki téged és bánthat úgy, hogy elkerülje a büntetést. És nem azért csinálja, mert neki elváltak a szülei, hanem mert az érdeke úgy kívánja, hogy az apját meg téged fejjen, mint a bocit, a kicsi meg legyen elhanyagolva, mert ő a "szegénykislányakisenkihezsemtartozik", de szerinted mennyire sérül lelkileg emiatt a nélkülözés miatt a fiad? Hát elmondom, hogy rohadtul, jobban, mint egy válásnál. Mert itt úgy bántják, hogy családban van, válás nélkül.


Szóval szedd össze magad, állj ki magadért, hagy a szép szavakat, csapj az asztalra, mert te leszel az utolsó senki a családban, aki csak kiszolgál, a fiad sem fog felnézni rád, ha idősebb lesz, mert ezt fogja megtanulni.

2018. máj. 4. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
Jav. ...12 évesen NEM hülye...
2018. máj. 4. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!