Kedves Anyukák! Mit gondoltok, hogyan lehet jól összeegyeztetni a gyermekvállalást, gyermeknevelést a munkával?
Sokat foglalkoztat mostanság ez a kérdés, nem tervezek még szülni, de elgondolkodom rajta, hogy mennyire nehéz lesz a kettőt összehangolni. 22 éves vagyok, a párommal 6 éve vagyunk együtt, jól megvagyunk. Idén végzek az egyetemen, de szeretnék még továbbmenni februártól mesterképzésre, mire azzal is végzek 25 éves leszek...De sajnos vagy nem sajnos muszáj még 2 évet tanulnom, hogy legyen jó végzettségem. Alapvetően nem vagyok karrierista, de tanulni nagyon szeretek, úgy gondolom, hogy ha van lehetőségem még erre és mivel még vannak ingyenes féléveim, érdemes kihasználni. Mellette dolgozni fogok. Remélem a munkát is össze tudom hangolni majd a sulival.
Én 26 éves korom között szeretnék kisbabát. Eleve nehéz lesz mindent megteremtenünk a közös családi élethez, sok időt és pénzt igényel majd ez.(nem gazdag családból jövünk, tehát sokat segíteni nem tudnak, ami természetesen nem baj, mert minden másban támogatnak)
Én szeretnék otthon maradni a babánkkal. Nagyon rossz belegondolnom abba, hogy szinte a szülőknek választani kell a gyermekük között és a munka között. De dolgozni is muszáj, hiszen manapság nagyon fontos, hogy a gyermekünknek legyen biztos anyagi háttere. Mégis úgy érzem, hogy egy édesanya nem tud kicsi gyerek/gyerekek mellett 8 órás munkát vállalni. Nem érzem fairnek. Fővárosban ráadásul a nagy távolságok miatt még később érnék oda a gyerekekért az óvodába, iskolába. Én szeretnék velük minél több időt együtt tölteni. Úgy vélem, hogy egy gyermeknek ez a legfontosabb, de természetesen megértem azokat az édesanyákat, akik belekényszerülnek a munkába. Ha konkrétan nem is belekényszerül, akkor is kell gondolni a kicsik jövőjére.
Sokat beszélgettünk erről a párommal. Értem anyu mindig tudott időben jönni az oviba, suliba. Párom mesélte, hogy így visszagondolva neki is jó érzés volt, hogy anyukája sok időt töltött velük. Én ha tehetem, akkor 6 órában szeretnék dolgozni maximum. A gyermekemnek nem csak az óvodás korig van rám szüksége. Később is ugyanannyira igényli a társaságom.
Mit gondoltok? Ti hogyan egyeztetitek össze a munkát a családdal? Milyen munkát végeztek? Bárkinek a véleményére kíváncsi vagyok, gyesen lévő anyukáktól kezdve, olyanokéra is, akiknek már esetleg nagyobb a gyerekük, vagy apukák véleményére, családalapítás előtt állók véleményére stb.
Ha nem az anyukák, apukák adhatják gyermekeiknek a legtöbb feltétel nélküli szeretetet az életben, akkor ki más? Számomra a szeretet, a gondoskodás az együtt töltött időben, ölelésben nyilvánul meg. Nem tudok ettől elvonatkoztatni. Én biztos nem szülnék addig, amíg nem tehetem meg azt, hogy óvodába is korán tudjak érte menni. Soha vissza nem kapom azt a időszakot, amíg még kicsi. Olyan rövid ez az időszak. Nem akarok lemondani róla.
Nem ez volt a kérdés, ha megcsalt és kiderül, majd rákérdezek arra is, hogy hogyan tegyem túl magam rajta, de egyelőre ilyen veszély nem fenyeget. Próbáld meg értelmezni a kérdést, mielőtt bármit írsz.
Egyébként se az én helyzetemre éleztem ki, általánosságban kíváncsi vagyok anyukák, apukák véleményére.
Sajnálom, hogy ez neked nem volt érthető.
válasza:Szia!
En fiatalon szultem es azt tanacsolom, hogy egyelore tervezzetek csak.
Fejezd be a tanulmanyaid es onnan helyezkedj el egy kenyelmes munkaideju helyen a diplomaddal. Igy bedolgozod magad, nem fog stagnalni sokat a karriered sem. Es ha meg van ez a munkahely, bedolgozod magad fel evig es utana alljatok neki komolyan nekiallni :) onnan el tudsz menni gyedre es ha olyan a diplomat, ill. bizonyitottal, biztos helyed lesz szules utan is, varandos not amugy sem rughatnak ki :)
En igy tennek a helyedben, nyilvan a te eleted, de remelem picit tudtam segiteni a valaszommal.
válasza:Azt elfelejtettem, hogy alapbol gyermek nelkul mar 6 oras munkat vallalnal.
Nem tudom milyen a parkapcsolatod, de a nemdolgozassal egy baj van: a totalis anyagi fugges a masiktol. Amivel sokan visszaelnek. sokkal karosabb lehet hosszu tavon, mint az, hogy a gyermek bolcsodes volt.
Gyermek mellett 6 órás munkát vállalnék, óvodás korától kezdve. Bölcsibe nem szívesen adnám, de majd ahogy a szükség hozza. Ha muszáj, akkor beadom.
Köszönöm a válaszod, hasznos volt! :)
Egyébként jó a párkapcsolatom. Ő is úgy gondolja, hogy jó lenne, ha az anyukák tudnának több időt tölteni a picikkel. Sokat beszélgetünk erről, hogy vajon mi a jobb a gyermeknek.
Remélem, hogy nekünk nem lesz komoly vitánk e miatt, habár tudom, hogy sok házasság ezért megy tönkre sajnos.
válasza:Ez addig jó, amig a gyerek/ek kicsi/k
De megnőnek
Ha semmi tapasztalatod, akkor neked is nehéz lesz, nem csak a munkáltató nem kap utánad majd x év múlva.
Nálunk is ez a téma.
Imádom a munkahelyem.
Megbecsülnek, szeretnek ott is.
6hónapja vagyok itthon a lányommal
Tervezzük a 2.-at
Esetleg 3.-at
Rettentő sok idő..
Míg kicsik szinte lehetetlen a munka.. Utánaa nem tudom hova vesznek fel.
Fáj a lelkem, mert várnának vissza a munkahelyemre, de nem fog menni.
Távolság, munkarend.. 2-3 picivel nem tartható fenn..
Szó volt, hogy nem megyek vissza, de nem tudpm, hogy hogy bírnám kb 14 év múlva amikor a legkisebb akkora hogy már tényleg igazán semmi keresnivaló itthon, mert mindenki önálló
Kiszolgáltatottságtól nem félek.
Igaz nem gazdag, de támogató a családom,ha esetleg gáz lenne akkor is.
válasza: válasza:Apa miért nincs képben???
Ő viszi, te hozod. Vagy fordítva. Akkor keveset van oviban, sok időt tölt veletek.
Bár az én fiam azt szokta kérni, hogy én menjek érte, mert én későn megyek (5 körül). Nem azért, mert minket nem szeret, hanem mert nagyon szeret a társaival, barátaival játszani. Nagycsoportos.
válasza:Munka és gyerek együtt szinte lehetetlen.
A gyerekvállalást mindig a nők szívják meg sajnos.
Én se tudtam elhelyezkedni, feketén jártam takarítani napi 4-5 órákat, itt nem volt gond egy esetleges betegség és odaértem oviba.
Vannak kivételek, de általánosságban mondva a nő amíg a gyerek nem lesz olyan korú, hogy egyedül járhat iskolába és maradhat otthon egyedül, ha beteg, vagy szünetekkor, addig a nő lehúzhatja magát a wc-n munka terén.
Sajnos az anyaság ezzel jár, lemondás, szenvedés.
válasza:Két gyermekünn van, mindkettő ovis. Én idén tavasszal mentem vissza dolgozni, ráadásul teljesen új munkahelyre, teljesen új területre. Előtte kb. 5 évet voltam otthon, a nagy 3 évesen ment oviba, nem is volt bölcsis, a kicsit 2 évesen bölcsibe kellett adnunk a munkalehetőség miatt. De vele egyébként sem terveztem 3 évig otthon maradni.
Amiben úgy vélem szerencsés vagyok, hogy helyben találtam munkát, a férjem is helyben dolgozik, kisvárosban élünk, igy reggel fél óra alatt beérünk az ovikba és mi a munkahelyeinkre. Ha az oviból szólnak, hogy rosszul van valamelyikük, egyikünk mindig tud mozdulni. Ki tudom venni a szabijaimat, ha beteg a gyerek el tudok menni táppenzre. Közszféraban dolgozom, a fizetés ennek megfelelöen nel túl magas,de jelenleg kárpótol, hogy helyben van minden és a munkahelyi légkör, a családhoz való hozzáállásuk. A munkaidő hivatali, tehát h-cs 8-16:30, p 8-14:00. 6 órás állás itt nálunk nem igazán lehetne kivitelezhető.
Persze más ha az ember a fővarosban él, dolgozik. Mi kelet-Mo.-on élünk, örülünk, hogy egyáltalán kaptam helyben munkát, ami a még a végzettségemnek is megfelel.
A munkába állás nehezen indult, nehéz volt beleszoknom, a reggeli-délutani logisztika, a betegségek esetén a felügyelet megoldása, különprogramok stb. (mamák még dolgoznak). Ha nagyon jók vagyunk olyan 3/4 5-re otthon vagyunk délután mindannyian. Ez szerintem felbecsülhetetlen, nem is tudom mi lenne, ha hajnalok hajnalán kellene keltenem őket, en meg meg délután buszozzak mondjuk haza. Ígyis az elsők között vannak az oviban reggel es az utolsók között délután.
Ami a háztartást illeti, mindent gépesítettümk, amit lehet (mosogatógép, szárítógép). Reggel rendben hagyjuk otthon a házat,hogy hazaérkezéskor ne rendrakással kelljen kezdeni. Főzni nem főzök hétköznap, a kicsik az oviban esznek, mi a munkahelyünkön megoldjuk. Hetvégen persze főzök, de akkor sem állok egész nap a konyhában. Vagy anyósomnál eszünk és ő pakol nekünk két napra valót. Az társadalmi elvárásokra magasról teszek, tehát pl. hogy egy dolgozó anyának még 8 óra munka után is kutya kötelessége főtt kaját tenni az asztalra hetköznak. Szerencsere ebben a férjem is partner, nem szolgáltatja ki magát velem és a gyerekeket is igyekszünk erre nevelni.így is baromi nehéz sokszor, összeszervezni a dolgokat.
Azt tudom tanácsolni, hogy ezt a pároddal kell alaposan megbeszélni. Tehát ha ő azt szeretné, amit ő is kapott gyerekkoraban, hogy az anyukája ment érte időbem, meg ott volt mellette, akkor tartalékolni kell ezekre az időkre is. Azért is érdemes ezt átbeszélni,hogy a későbbiekban nem legyen ebvől konfliktus, amit utána egymás szemére hánytok, hogy pl. nincs elég bevételünk, teljes állásban kellene dolgoznod,drágam. De te is akartad, hogy időben menkek a gyerekért, ez teljes állasban kivitelezhetetlen. Stb.stb stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!