Mi a véleményetek erről a GYES-en lévő anyukáról?

Egy ismerős anyukáról van szó. Pár éve házasságot kötött egy papucs férfival. A hölgy soha nem szeretett társaságba járni, amikor kiderült, hogy terhes az első babával, akkor már alig járt el valahova, mindent a terhességével és a gyerekeivel magyaráz. Két éven belül szült két gyereket, jelenleg otthon van velük GYES-en. A férje mérnök, nagyon jól keres, mindenük megvan. Ritkán, mikor a játszótéren találkozom ezzel a nővel, akkor folyamatosan arról beszél, hogy neki mennyire nehéz élete van, mert egész nap szoptat és pelenkázza a gyerekeket. Tényleg ennyi dolga van, mert heti több alkalommal megy hozzá bébiszitter és bejárónő, aki takarít, vasal és főz. Állítása szerint az éjszakázás a gyerekekkel maximálisan kimeríti. Mindezt úgy adja elő, mintha neki lenne a világon a legnehezebb dolga anyaként. Szerintem a bébiszitter és a bejárónő már eleve olyan luxus, ami nem adatik meg minden anyának. Sokan a fenti segítség nélkül is helyt tudnak állni és nem verik nagydobra, mert jó szívvel teszik a kötelességüket. Amikor a játszótéren többen beszélgetünk és nem az anyaságról, hanem valami másról van szó, akkor érezhető, hogy ez az anyuka nem tud hozzászólni és rögtön visszatereli a szót a gyerekneveléssel kapcsolatos nehézségekre. Én kémia szakos tanár vagyok, egy másik anyuka is az és láttam rajta múltkor, hogy nem érzi jól magát, hogy ő nem tud bekapcsolódni a beszélgetésbe, így inkább témát váltott (pedig ő jött oda hozzánk). Ez a nő iszonyú ragadály, nem tudjuk lekoptatni és mellesleg nagyon szomorúnak tartom, hogy mindig csak a negatívumok jönnek belőle, bármi jót mondhat neki az ember, ő mindenben a nehézséget látja. Mellesleg a játszótérre mindig zsíros hajjal, megnyúlt mackóban jön le. Mai napig nem tudom őt sajnálni.