Aki nagyon jól tud egy idegen nyelvet, (tanár, tolmács, fordító) az neveli/nevelné a gyereket kiskorától kezdve csak idegen nyelven? Miért? Miért nem?

Ja első persze, akkor főzni se tanítsd meg, sportolni, varrni, cipőt kötni mert lehet, hogy szar a technikád így inkáb egyáltalán ne tudja egyiket se...

Angolul beszélek hozzá, angolul vagy hatszáz féle képpen becézem átéléssel. Nem tudok magyar mondókát sem így azt is meg kéne tanulni. A gyerekem osztályelső angolból és ő korrepetálja az első hozzászóló gyerekét is... Minden nap elmondja, hogy mennyire hálás hogy megtanult kicsiként így most már nem kell ezzel külön szenvednie.

"Csak egy nagyon korlátolt ( looser ) ember gondolkodik így aki gondolom nem beszél angolul..."

Ellenkezőleg. Csak egy nagyon korlátolt ember hiszi azt, hogy jót tesz azzal, ha nem anyanyelviként, nem idegen nyelvkörnyezetben tanítja a gyerekét.

Nem kérdező, nem tanítom, mert számos tanulmány szerint árt, bezavar az anyanyelvi beszédfejlődésbe is. Fiam enélkül is később kezdett beszélni, így örülök, hogy nem terheltem pluszban és csak az anyanyelvi fejlesztésre koncentráltunk. Egyébként iskolában kezdte a németet anyanyelvi tanártól és nagyon gyorsan halad vele.

Azért az nem mindegy hogy külföldön el x éve es ott valóban jól megtanult angolul/ németül stb vagy nyelv tanár Magyarországon. Aki Mo-on tanulta, az általában minden, csak nem nyelvtudás es nem mellesleg az akcentus is borzasztó.

En külföldön elek, en magam se tudtam megszólalni se x év magyar oktatás utan, de nagyon sok embert láttam aki nagy mellénnyel kijött hogy o felső fokú vizsgát tett le es nem értette hogy mit beszelnek hozza :))

Szóval a lényeg, hogy attól függ milyen az a tudás:)

Szakember véleménye:

"Így a mai tapasztalat, még mindig az, hogy célszerű az édesanyáknak és közvetlen családtagoknak a saját anyanyelvükön beszélni a gyermekhez....

Sok kis gyermek képes megfelelően váltani a nyelvek között és sokszor fel sem tűnik, hogy ez bármiféle nehézségbe ütközne számukra. Azonban ezen gyerekeknél az adott nyelv mindig egy-egy személyhez vagy helyszínhez kötődik, ami megsegíti az elkülönítést...

Amit viszont gyógypedagógusként, logopédusként sokszor tapasztalok, hogy kisebb-nagyobb szociális és pszichés hátrányok okozója lehet a felnövekvő gyermek életében, ha nem vagyunk következetesek abban, hogyan és milyen nyelven beszélünk a gyermekhez. Ha összevissza használjuk az igen nyelvet, vagy ha nem beszélünk anyanyelvi szinten és úgy próbáljuk tanítani őt, ha akadozik a beszédünk, ha keressük a szavakat stb. az általában inkább árt, mint használ!"

Jaj igen, itt mindenki nagyon okos! Azért van számtalan példa ahol teljesen jól működik hogy a szülő angolul beszél a gyerekhez aki folyékonyan beszél x éves korára és mer is beszélni mert hozzászokott. Mondjatok már nekem egy ellenpéldát ahol ez egy gyereknél konkrét problémát okozott? Ahol hátrányára vált a nyelvismeret? Most nem azért de ebben az országban egyik másik felnőtt vállalhatatlan szinten beszél angolul, megszólal és kb olyan mint aki kínaiul beszél, na az tényleg ne tanítsa a gyerekét. De az, aki felsőfokon, folyékonyan beszél egy nyelvet és így beszél a gyerekkel abból a gyereknek az ég egy adta világon SEMMI HÁTRÁNYA NEM SZÁRMAZIK! Az, ha esetleg valamit rosszul tanul meg, azt kijavítja mesenézéssel vagy az iskolában de amúgy folyékonyan fog beszélni, sokkal jobban mint sok felnőtt meg az ő gyerekeik.

Komolyan mondom, hányingerem van ettől az oldaltól meg a sok ostobából aki itt mindenhogy megmagyarázza miért is rossz valami amit azért nem csinál mert nem képes rá... Árt a gyereknek ha angolul beszél, hogyne. Nekem még a vedőnőm is javasolta az angol magánovit és nem győzött áradozni, hogy mennyire jó hogy a gyerekek ilyen kicsi koruktól szokják az angolt. Majd ha küszködik a gyereketek az angollal jusson eszetekbe, hogy épp betegre röhögöm magam rajtatok. Na indulhat a lepontozás. ⬇️