Mit tegyek, hogy tovább tudjak lépni a harmadik gyerekünkkel kapcsolatban?

Szerintem a félelmeid jogosak és reálisak. Biztos vagyok benne,hogy ha így állsz hozzá egy esetleges babához, akkor szeretetben felnevelnétek, de mivel reálisan látsz, azt is tudod,bhogy ennek ára lesz. Nem csak az egészségetek, korotok miatt, hanem mert 3 gyerekkel a logisztika, a háztartás,az esetleges énidő vagy hobbi kemény manőver nap,mint nap. Magam körül látva a 3 gyerekes anyukák úgy néznek ki, mint a felmosórongy. Van persze olyan, akin kevésbé látszik, de semmi ideje nincs magára.

Az pedig nem önzőség, hogy nem hozol világra egy meg sem fogant életet. Nem is értem miért lenne az. Én anyaként inkább azob szoktam elgondkodni, hogy érdemes-e egy ilyrn világra gyermeket szülni....

10 évvel fiatalabb vagyok nálad, de a két előző terhességem utolsó 1-2 hónapja tele volt komplikációkkal, sorra jöttek a problémák. Aggódás, félelem, bizonytalanság, borzasztó stressz. Egy ismétlődő probléma, nem reménykedhetünk abban, hogy harmadjára nem lenne így. Iszonyú mázli volt, hogy mindkétszer elmentem a 38. hétig, és hogy egészségesek a gyerekeim, "csak" retardáció lett a következmény.

A férjemmel mindketten szerettünk volna harmadik babát, a korunk se lenne akadály, de nagyon félünk attól, hogy ezúttal már nem úsznánk meg ennyivel. Igen, én bevallom, félek attól, hogy koraszülött, és/vagy sérült lenne a baba, mert nem biztos, hogy ilyen mázlink lenne még egyszer. Nem akarom ezt se annak a babának, se magunknak, se a lányomnak és a fiamnak. Nálunk így eldőlt, hogy nem lesz harmadik, örülünk annak, hogy két egészséges gyerekünk van.

Ha te ennyire félsz attól, hogy a korod miatt nem lenne egészséges, akkor dönts ésszel. Szerintem nem önzés lemondani egy babáról, az nagyobb önzés, ha tudatosan bevállalja az ember, hogy talán tönkreteszi az egész családot, mert szülni akar még egyszer. Kényelem? Lehet, hogy az, és akkor mi van? Te is csak egyszer élsz, ahogy a férjed és a gyerekeid is.