Mi a jobb szerintetek egy felsős gyereknek: 8 osztályos általánosban maradni (ahol nem annyira jó a színvonal), vagy átvinni 8 vagy 8 osztályos gimnáziumba? Örülnék, ha "gyerekek" is elmondanák a véleményüket.

13. vagyok. Nálunk egyértelmű volt, h gimiben fogja folytatni a gyerek. Annak nem lett volna értelme, h másik általánost keressünk neki.

Távolság: az általános 20 percre volt gyalog, ez vidék és bp külkerülete, fél órával kell korábban kelnie.

Bekerülés: kell hozzá az előkészítő, mert más típusú feladatok vannak felvételin, mint amit suliban tanulnak. Tölts le feladatsorokat és fel tudod mérni a gyerek tudását. Kudarc/sikerélmény: ez egy felvételi. Tudatosítottuk a fiamban, h vagy sikerül vagy nem, hozzon ki mindent magából. Ha nem sikerül, jövőre újra megpróbálja.

Eredeti iskolában szólás: eszetekbe ne jusson! Nálunk elkotyogta a kölök, egyedül az osztályfőnöke biztatta, a többiek ott szívatták, ahol lehet. (komplex tanulmányin megyein jó helyezést ért el, nem akarták elengedni. A gyereket mindig mi készítettük fel versenyre, a tanárok egy szalmaszálat sem tettek keresztbe)

Az osztályából többen próbáltak a környező gimikbe bejutni, de egyedül neki sikerült. Nem volt egyszerű a következő félév, nagyon irigyek voltak a többiek (az ofője sírt örömében, az 1-3. és a 4-es is). Ebből a faluból az elmúlt 10 évben hárman jutottak be nyolcosztályosba (6000 lelkes település), ez sztem az oktatás színvonaláról sok mindent elmond.

Azt írtad gyerekek is elmondhatják a véleményüket, szóval én akkor megtenném, bár már egy ideje elmúltam tízéves. :)

Én nem örültem volna, hogy ha az addig ismert közegemből elszakítottak volna akkor a szüleim, és elvittek volna egy másik iskolába, főleg olyanba, ahol nagy a hajtás. Bár igaz, én nem jártam gyenge suliba, de azért a legerősebbe se.

Én hagynám a gyereket, legalább is egyelőre. Hadd járja ki a 5.-6.-at, aztán ha tényleg bebizonyosodik, hogy a rossz a suli, rosszak a tanárok, akkor még mindig elvihetitek 6 osztályosba. És annyi idősen már őt is megkérdezhetitek, hogy mit szeretne. Egy 6.-os már tudhatja mit akar.

Egyébként alsóban én is a reál tantárgyak felé kacsingattam, aztán felsőben rájöttem, hogy mégiscsak humán beállítottságú vagyok...

Én hatosztályosba jártam.

Jelentkeztem nyolcosztályosba is, de akkoriban eléggé csak a pénzes diákokat vették fel oda. Bár hozzáteszem, hogy én sem voltam érte nagyon oda a felvételikor.

Ezután lett aztán az, hogy hatosztályosba jelentkeztem, reál és nyelves osztályba is, mindkettőbe felvettek, de nyelvre mentem.

Nem bántam meg, hogy odamentem. Már akkor tudtam, hogy szeretnék majd egyetemre menni, így ez tűnt a legcélszerűbbnek.

Egyébként ott vannak még lehetőségnek az öt osztályos gimik is.

Érdemes már a gyerkőccel beszélgetni ezekről a dolgokról, akár negyediktől, és ha szeretne menni, akkor engedd, vidd el felvételizni, de ha nem akar, akkor ne erőltesd.

A nyolc meg hatosztályosoknál pedig nyolcadik év végén még válthattok, ha mégsem tetszene majd neki, már ha egyáltalán menni akar felvételizni.

Nem tudom, ki volt az, de az meg marhaság, hogy pl. az építészeknél a szakiskolások jobbak, mint a sima gimisek. Már ami az egyetemet illeti. Tapasztalom, mert ezt a képzést választottam. A szakiskolások el vannak jobbára telve maguktól, hogy ők már kilencediktől ezt tanulták, aztán meg ők azok, akiket 90%-ban megvágnak, mert kiderül, hogy az egyetem kicsit más, mint a szakközép, és mert ők általában azt hiszik, hogy ők sz*rták a spanyol viaszt. Szóval nem, nem feltétlenül érsz többet egy szakiskolai végzettséggel, mint egy gimissel.

Versenyszellem volt bennem. Az agyam is jó volt, gyorsan tanultam, de éppen ezért nem görnyedtem a könyvek felett. Nem is szerettem tanulni, és így mentem oda.

Általánosban addig ilyen 4,8-4,9-es átlagom volt, ez gimiben legrosszabbként is 4,07 lett, de az átlagos év végim átlaga 4,23 volt. Mindig :D

De általánosban is azért nem voltam kitűnőközeli, mert így is az első ötben benne voltam a jó tanulók között, így motivációm sem igazán volt már, gimiben meg olyan erős, középmezőny tetején voltam, de azzal meg úgy voltam már, hogy amit nem szerettem, azokat csak annyira tanultam meg, hogy egy négyest, vagy hármast összehozzak belőle. Egy- egy tárgyból lényegében megtanultam, ami érdekelt, és tetszett, mint anyagrész, a többit meg, hát... nem igazán :D Csak ha nagyon muszáj volt.

Nekem az erősségem, ahogy írtam a reál volt, meg mellette a nyelvek, magyarból szenvedtem a négyesért, mert imádtam a tárgyat, a többi, mint töri, földrajz, stb. ezekkel meg elvoltam. Amíg pedig erős hármas meg négyes jegyem mindenből meg volt, anyáék sem szóltak semmit.