Általános iskolás gyerekek szülei, milyen a tanárok hozzáállás manapság?

A gyerekem nem gyengébb képességű (sőt!), de messze az egyik legtöbb figyelmet igénylő gyerek az osztályban. (Figyelemzavar, magatartászavar, oppozíciós zavar, szorongás)

Kezdeti nehézségek után a tanítónéni megtanulta kezelni és tökéletesen működnek együtt.

Vannak gyengébb képességű gyerekek az osztályban, nem láttam, hogy gond lenne a tanítónéni hozzáállásával. A fiam egyik kis barátja is "problémás" ilyen szempontból, kicsit lassabban, nehezebben halad, olyan kis közepes képességű gyerek, de ez azon felül senkit nem zavar, hogy csapatban végzett munkánál a gyerekem elmeséli otthon, hogy a barátjának mi nem ment, miben kellett segíteni neki, mit kellett helyette megcsinálni, stb.

Nyilván nem lehet általánosítani. Ha jó tanítót keresel, érdemes sok embert megkérdezni a kiszemelt suliból, hogy megtudd a valóságot (és szerintem inkább fiús szülőket, illetve valamilyen problémával küzdő gyerek szüleit kérdezd).

Sajnos nekünk alsóban sikerült olyan sulit választanunk, ahol semmilyen „másságot” nem toleráltak, folyton nyilvánosan megalázták a gyerekeket, akik maguk is sóvá tették, hogy nem szeretik őket a tanítónők. Előbb-utóbb minden „problémás” gyereket kiutáltak (diszes, figyelemzavaros, mozgékonyabb), bár érdekes módon azt nem, aki folyton verte a társait (a szülőtársakkal már azon tűnödtünk, lehet, hogy azért tűrik az agresszívakat, mert azok helyettük verik a többi gyereket).

Persze megértem a tanárokat is, rohadtul megnehezítik manapság a dolgukat, és alázza is őket rendesen a kormány, ilyen közegben alapvetően nem lehet jó az ember munkamorálja.

Azért érdemes azon is elmélázni e témában, hogy az utóbbi időben milyen sokan viszik alternatív vagy alapítványi suliba a gyereküket, nyilván nem véletlenül, hanem egyszerűen azért, mert ott emberbarátabb környezetben lehetnek. Ahogy a másik oldalról is érdekes, hogy sok tanár megy át ilyen iskolákba, ahol megbecsülik őket, és normális körülmények között végezhetik a hivatásukat.

De még egyszer mondom, nyilván a fentiek ellenére is vannak elhivatott igazán jó tanárok, akik kitartanak az állami rendszerben.

Teljesen emberfüggő. Meg kell próbálni minél több embertől tájékozódni a tanárokról. Tapasztalataim szerint még alsóban kisebb a gond, mert jobban lehet intézményt és tanárt választani, de felsőben azt eszed amit kapsz. Alsóban egész nap egy ember van a agyerekkel, jobban megismerik egymást és összeszoknak. HA emberileg normális a tanár, akkor jó lehet a kapcsolat. Sajnos kevés az aki valóban alkalmas erre a szakmára, és nem azért megy tanítónak, mert oda veszik fel. Ma is megy a kollektív büntetés, a nyilvános megszégyenítés és a beszólogatás, és nem szeretik, ha több odafigyelést igényel a gyerek. Sajnos kevés a kivétel.

Azt meg hagyjuk már, hogy ki mennyit keres, mennyi, az adminisztrációs teher meg egyebek. Minden munkának és munkakörnek megvannak a hátrányai. Attól hogy a gyerek kiszolgáltatott, még nincs joga a tanárnak tisztességtelenül viselkedni. Persze a gyereknek és a szülőnek sosincs igaza.