Így már nincs is kedvem nyaralni menni, mit csináljak?

Apummal minden nyáron elmegyünk valahova nyaralni, de ő sose bírja ki, hogy ne hozzon magával másokat. Mondjuk tavaly előtt csak ketten mentünk, de amúgy mindig jönnek mások is velünk. Idén egy road trip-re mennénk, csak hozni akarja a haverját (akit amúgy bírok), az ő kisfiát (akit szintén imádok, nagyon édes, már egyszer jött velünk nyaralni) és a kb 18 éves fiát. Na, vele van bajom. Mármint nincs köztünk semmi személyes konfliktus, szinte nem is ismerjük egymást, nagyon régen találkoztunk már, de akkor még kisgyerek voltam. Szóval nem utálom, meg semmi ilyesmi, csak... nem tudom. Nem vagyok benne biztos, hogy más átérzi-e ezt, vagy csak én vagyok ilyen nyomorék, de mindig zavarban vagyok előtte (és más idegen, félidegen fiúk előtt is). Tavaly egy másik 18 éves fiú csatlakozott hozzánk az utolsó napokra, az a gyerek nem is nézett ki jól, nem is volt szimpi, de előtte is zavarban voltam. Amúgy a zavarba jövés nálam azt takarja, hogy nem merek megszólalni, nem merek hozzászólni témákhoz, kérdésekre rövid válaszokat adok, stb. Ha nem tetszik a zene, amit a másik tesz be, nem merek szólni, de a sajátomat se merem betenni, fülhallgatóval meg nem merek zenét hallgatni, mert azt hinnék, hogy ki akarom zárni magamat a társaságból. Így meg elkönyvelne valami megkukult idiótának, ezért meg még hülyébben érezném magam. Tudom, nem normális, hogy így gondolkozom, de ez van, mindig is ilyen voltam sajnos. És tervezem, hogy megváltozok, de nyárig ez nem hinném, hogy sikerülne.

Tegnap kérdezte apám, hogy mit szólnék hozzá, ha jönne ő is, mire mondtam neki, hogy ne adja tovább senkinek, de nem örülnék neki. Aztán ma megint beszéltünk és azt mondta, biztos, hogy ő is fog jönni. Már arra is gondoltam, hogy akkor én nem megyek, mert egész úton csak rosszul érezném magam, de ezzel az utazással kb 4 dolgot pipálhatnék ki a bakancslistámról, szóval... szeretnék menni, mert az utazás a mindenem. Csak nem tudom, hogy most mit csináljak. Szerintetek?

Az meg csak egy plusz rossz dolog, hogy egyedül lennék lány 3 fiúval, akik ráadásul a focit sem szeretik. Ami gáz, mert Barcelonáa (is) megyünk, és nem tudom mit fognak csinálni addig, amíg bejárjuk a Camp Nou-t, vagy amikor elmegyünk Neymar házához... valószínűleg panaszkodni, én meg azt nem akarom hallgatni. Amúgy igen kicsi rá az esély, de lehet, hogy jön apám haverjának a volt barátnője is (ő a kicsinek az anyja), ő huszonéves, már nyaraltunk együtt, vele jól kijövök (bár a focit ő se szereti), de ha ő jönne, akkor egy fokkal jobban fel tudnék oldódni.

17/L

Bocsi, ha hosszú lett!!