Kamaszkor hátulütői vagy szülői hiba?

Van egy 13 éves testvérem aki nagyon szeretett volna egy x sportot elkezdeni (kűzdősportról van szó). Versenyzési szintre jutott ahol sosem ért el helyezést pedig tényleg ügyes benne, mivel mindenhol az edző gyermekei nyernek. Elkezdhetett mellette táncolni is mert ez volt minden vágya és a mozgása nagyon jó. Viszont bevallom őszintén nincs egyszerű helyzetünk, mert a szüleim együtt élnek de nincs jó viszonyuk ami kihat az itthoni légkörre. Alig látjuk a szüleinket főleg édesapánkat aki természetesen mindent megtesz azért hogy mindenünk meglegyen csak sajnos szeretet ügyileg nincs a toppon. Iszik is a szabadidejében, pedig nagyon elismert ember, valamint ha valami van állandóan a kiabálás és a csúnya szavak repkednek. Anyukám már kivan tőle de nem mennek szét épp ezért Ő is mindig ideges. A hugom jó tanuló, én egyetemista vagyok államilag. Csak sajnos a hugom nem akarja többet csinálni a kűzdősportot édesanyám pedig nem engedi, hogy abbahagyja, vagy ha igen akkor tánc sincs. A hugom rengeteget sír azóta, anya is feszült és nem tudom hogy lehetne ezt megoldani. Kérlek tanácsoljatok valamit mert eddig is rengeteg vita volt de mostanában mégtöbb. Köszönöm szépen!