Hogyan lehetne egy kamasz fiú hozzáállását megváltoztatni a tanuláshoz?

Én a sajátomat tavaly elküldtem egy olyan céghez dolgozni, ahová felvesznek embert már 8 általánossal, hogy lássa mi vár rá, ha nem végzi el a középsulit. :)

Azóta igyekszik :D

Hagyd békén. Ha átlagos kamasz, akkor tizenegyedikre megjön az esze, és az utolsó évben összekapar annyit, hogy a szerinte megfelelő irányba elindulhasson.

Ha gyötröd, csak besokall, és még kevesebbet foglalkozik a tanulással. Beszélgess vele másról, a tanárok stílusáról, ki a jófej köztük, kivel nem jön ki, milyenek a csajok feléjük , szeretne-e nyáron dolgozni, stb.

Én nem piszkálnám - mint ahogy a saját gyerekeimet sem.

Pontosan abban a korban vannak, amikor kilátástalannak látják a helyzetüket, keresik a helyüket és tesznek a tanulásra magasból. Nagylányomat sem érdekli a tanulás különösebben. Egy ideig én is próbálkoztam fenyegetéssel, zsarolással, de beláttam, felesleges. Amíg ő nem dönt úgy, hogy érdemes nekidurálnia magát, addig semmit sem tehetünk mi, szülők.

És magunk között szólva: a tananyag igen nagy hányada valóban teljesen felesleges az élet további részében :)

Hát az is megérne egy misér, hogy mit kellene manapság általános műveltségnek nevezni.

Szerintem legfontosabb a lelki egyensúly a mértékletesség és az együttműködő képesség. Ebből már kihozhat egy boldog életet, de az iskolában nem sokat tanítanak ezekről. (Tiszelelt a kivételnek.)

A felnőttkori sikeresség kb 20 %-a az IQ 80 % pedig EQ függő. (EQ= érzelmi intelligencia)

misér=misét

bocsánat!