Ötéves lányom műtét utáni rehabilitáció fázisában van. Napi szinten kellene a gyógytornász által előírt gyakorlatokat végeznie, de nem akarja. Mit tegyek?

Az egészségéről van szó. Szerintem itt nincs helye azon problémázni, hogy mi a jó módszer, mi nem.

Az én gyerekem sem együttműködő, engedelmes és irányítható. Vele nem megy másképp, csak keményen és "csúnyán". Ha nem teszi meg, amit kérek, akkor valami számára durva negatív következményt helyezek kilátásba, pl. akkor nem megyünk ki, nem lesz vele foglalkozva stb.

A gyógytornászt nem tudod felfogadni? Vagy más gyógytornászt?

Én ezt tenném.

Évekig tornáztattam a saját gyerekem. Ha megmakacsolta magát vért izzadtunk. Ha olyan a gyakorlat, hogy csak az aktív részvétel használ, a passzív átmozgatás nem, akkor ha meggebedsz se jutsz vele előre. Ilyenkor keresni kell egy olyan személyt, akivel hajlandó. Általában sokkal jobban dacolnak a saját szüleikkel.

Hozzáteszem: az enyém "zsarolhatatlan", se jutalom, se büntetés (akármilyen kemény) nem hat rá. Kevésbé kemény ellenfél esetén a játékosságot javasolnám. Minden gyakorlatból csinálj játékot, csináld te is, az apja is, a maci is... versenyezzetek.

3, 😁😁😁

Persze, de hogy veszed rá, ha elhagyja fülét farkát vagy ellentart? Agyonvered? Vagy pillanatragasztóval rögzíted mondjuk a nagylabdához?

Látszik, hogy semmi tapasztalatod.

Mondjuk nem 5 évesen kezdem elérni,hogy ha komolyan kérek valamit, akkor megtegye. Főleg,ha az ő érdeke.

Sajnos van tapasztalatom...

"Mondjuk nem 5 évesen kezdem elérni,hogy ha komolyan kérek valamit, akkor megtegye. "

Rehabilitációban? Aligha.

Még a felnőttek is megmakacsolják magukat, ha erről van szó, nemhogy a gyerekek, akik koruknál fogva képtelenek belátni, hogy az ő érdekük. Ők csak azt látják, hogy fájdalmas (akkor is lehet az, ha nem panaszkodott a gyógytornásznak), de mindenképpen kellemetlen és fárasztó. Ha nem lenne az, nem is kellene csinálnia, mert a rehab erről szól. Mozgatni, ami nem mozog könnyen, amitől elszokott. Keménykedés nem használ.

Az a "baj", hogy pont a legrosszabb korban van hozzá.

Amelyik gyermek belenő a tornába, fejlesztésbe, az megszokja. Mint az én lányom.

De 5 évesen elkezdeni nehéz lesz..

Mindenesetre ebben legyél határozott. Meg KELL csinálni, és kész.

Beszélgess vele sokat róla, a következményeiről, hogy miért kell csinálnia.

Hidd el, meg fogja érteni. Ha az én 2-3 éves kislányom megértett sokmindent, nehogy már egy 5 évessel ne lehessen megbeszélni.

Inkább azt érzem, hogy nem nagyon szoktál rákényszeríteni semmit a lányodra, és ez a helyzet most mindkettőtöknek szokatlan.

Sajnos be kell vetned az anyai szigort. Muszáj lesz.

Huhh, hát ez nehéz lehet.

Ami eszembe jutott: tornáztassátok az egyik babáját, játszd el, hogy nem akarja csinálni. A kislányod pedig beszélje rá. Nálunk az ilyesmik működni szoktak. Illetve talán az is, ha bábbal a kezeden tornáztatod, mindig a bábbal beszélj hozzá!