Kisgyerekes anyák? Szoktátok magatok rosszul érezni más anyák testalkatát, stílusát látva?

Nem

Észre veszem, hogy vannak nálam sokkal csinosabb és stílusosabb anyukák, de soha nem éreztem még magam ettől rosszul, pláne nem kevesebbnek.

Nem, mivel inzulinos cukorbeteg vagyok, így a hízás kizárva. Egyébként biztos, mert gyerekek előtt sok kisgyerekes anyuka vékonyabb volt, most ez megszűnt, pedig 2 pofára enném a lángost.

Nem szoktam mert nem érdekel más, a férjem viszont nagyon sokszor mondja hogy ez is megbámult, az is megbámult. Fiatal, csinos és divatos anyuka vagyok és a kislányom & a férjem is mindig tip-top. Ettől nem érzem magamat többnek, vagy mást kevesebbnek mielőtt lepontoz valaki, egyszerűen mi ilyenek vagyunk. ☺️

Rendszeresen. Én semmit nem változtam: csúnya arcú csontváz vagyok most is. Abban reménykedtem, hogy legalább egy kicsit "meg fogok asszonyosodni", de nem. Így persze minden ruha szerencsétlenül áll, a hajam meg rossz minőségű, kezelhetetlen, szóval az arcomat sincs mivel kompenzálnom. Borzasztóan érzem magam a bőrömben, minden anya körülöttem csini, rendezett, még ha maradt is rajtuk plusz kiló, az is jól áll nekik, a hajuk is olyan klassz. Nem is csoda, hogy nekik van párjuk...

Nem. Magammal foglalkozom. Mindenki boldogabb lenne, ha így gondolkodna.

Igen. Szülés óta (nem előtte!) 30 kilót hìztam, borzalmasan nézek ki. Nem is kell igazàn màsra nèznem, hogy rosszul érezzem magam.

A szülés előtt is így volt, 100kg voltam előtte is, most is, és utálom magam. Szeretnék én is csinos és vékony lenni, de nem megy. Egy magassarkút sem tudok felvenni a súlyom miatt.

Ez most lehet, hogy rosszul fog hangzani, de én fordítva érzem magam. Nem vagyok kifejezetten szép, normál testalkatom van, viszont nagyon rendben vagyok magammal, jól érzem magam a bőrömben, nem látszik rajtam, hogy szültem. Sokkal fiatalabbnak nézek ki a koromnál. A munkámból adódóan sokat találkozom friss anyukákkal, vagy olyanokkal akiknek 1-4 éves gyerekeik vannak. Sokszor megjegyzik, hogy de jó nekem, milyen csinos vagyok. Nekik nem sikerül lefogyni, és úgy érzem, szégyellik. Még akár többször el is mondják, hogy én pedig dagadt vagyok... Ilyenkor nagyon kellemetlenül érzem magam, és igyekszem legalább olyan ruhákat felvenni ezekre az alkalmakra, hogy ne emelje ki az alakomat. Én abszolút megértem, ha valaki rosszul viseli ezt,de mindig el szoktam mondani, hogy ez átmeneti. Ha pedig nem az, keressék meg az okot. Lehet betegség miatt van ez, lehet táplálkozás, mozgásszegény életmód. Ha zavar valakit, nem szabad belenyugodni. Ha valaki úgy érzi jól magát, az szuper. Aki írta, hogy nagyon vékony, nem vizsgaltattad ki magad, nem lehet, hogy a pajzsmirigyeddel van gond, azért nem tudsz hízni? A táplálkozással hogy állsz? Voltál esetleg szakembernél?