Anyukák! Hogyan kell következetesen nevelni? Ti hogy csináljátok?

Nálunk is ugyanez a helyzet, én bármit mondok tojik rá, 2 éves. Ma sikítozott pl bele az arcomba, szóltam neki kedvesen, hogy ezt fejezze be, kinevetett, szóltam hangosan hogy fejezze be, még jobban kinevetett, ignoráltam, még hangosabban sikított az arcomba, próbáltam elterelni a figyelmét, de akkor is csak sikítozott. Bejött az apja, hogy nem tud így dolgozni, azonnal abbahagyta...

Nem vagyok sem a kiabálás sem az erőszak híve de kb kinevet a gyerekem. Néha én is tanácstalan vagyok a rosszabb napokon de ilyenkor arra gondolok, hogy majd ez a korszak is elmúlik egyszer. Tanácsot nem tudok adni, mert hasonlóan érzem magamat mint te de kitartást kívánok neked is. :)

Következetesség = azt teszed, amit mondasz. Ha azt mondod, hogy nem kap fagyit délután, ha nem eszi meg az ebédet, akkor akárhogy sír érte, nincs fagyi. Viszont ha szépen evett és megígérted, kötelező.

Ha azt mondod, nincs 268. plüss a boltban, akkor akárhogy hisztizik, ne kapjon. Akkor se, ha mindent megígér, akkor se, ha egy kisangyal egész nap. Ha nincs, nincs. De ha azt mondod, hogy elmentek pénteken az állatkertbe, akkor ha csak nincs hurrikán, menjetek el, akármi van.

A másik, amire én odafigyelek, hogy lényegtelen dolgokért nem szólok rájuk, így tudják, hogy ha erősebben szólok, akkor tényleg meg kell állni. Magyarul nem rikácsolok azért, mert összeütköznek és egyikük elesik, hiszen előfordul, baleset. Azért sem esek nekik, mert eltépkednek akár egy csomag zsepit. Nem kapok idegbajt, ha kiborítják a tyúkok etetőjét vagy ha elcsórják a poharamat és megisszák a vizemet. Így ha olyan van, ami tényleg fontos (konnektor, gyógyszer, lépcsőn veszélyes helyzet, leguggol valamelyik a csipkedős tyúk mellett, stb), akkor tudják, hogy azért szólok, mert tényleg gáz van és szót is fogadnak.

Nekem kicsit nagyobb a gyerek 8 éves. Hát borzasztó. Jó oké azért március óta itthon lenni neki sem könnyű belátom. De borzasztó szófogadatlan lett. Már mindenféle büntetést kipróbáltam. Ideig óráig használ, aztán megint semmi.

Rájöttem, hogy ha nem szólok hozzá vagy nem figyelek rá ő jön bocsánatot kérni egy fél óra után. Nem tudok mit csinálni vele. Egyenlőre hatásos a módszer.

Nem értem minek írnak ide akik csak panaszkodni jönnek a kérdezőnek a saját problémájukról. Baromi hasznosak...

Kérdező, amit ír 4-es: amit megígérsz betartod. A tiltást és az engedményt is. Ha otthon megbeszélitek, hogy most nincs csoki a boltban, akkor nem is lesz. Ha sír, kimentek a boltból és ha megnyugszik visszamentek. Ha megveszed neki mégis, a békesség kedvéért, ott vágtad el. Legközelebb tudja, hogy csak kicsit cirkuszolni kell hozzá.

A következetesség mellett kevésbé emelik ki, de fontos, hogy hülyeségekért ne szidd le, de a fontosakról tudja, hogy nem teheti. Sok szülő nem tud priorizálni. Tegnap pl. egy gyorsétteremben a gyerek egyfolytaba ugrált, szemtelenkedett stb. anyuka próbálta helyre tenni, de gyengén, kedvesen kérve. Aztán elindultak, az utcán itta a fantat a gyerek, véletlenül leitta a pólóját, erre anyuka elvette a poharat és leszidta, hogy hogy néz most ki, így kell végig mennie a városon, most vette fel és már moshatja megint. Sokkal erőteljesebben szidta egy balesetért, mint az étteremben a szándékos rosszalkodásért.

A 2-es válaszolónál is az látszik, hogy nincs meg a szabály, hogy a másik arcába nem üvöltünk, pont. Ezt elsőre sem kell kedvesen kérve előadni, hanem határozottan megmondod, "na, ezt nem, ezt most befejezed". És minden ilyen alkalommal, hogy rögzüljön a határ, hogy mi az, amit nem tehet meg. Kellenek olyan határok, amik egyértelműek, de sokszor a szülők sem tisztázzák magukban mi az, ami nem fér bele és nem kíván különösebb magyarázatot.

Az én kisfiam is a dackorszakban van és nekünk ilyenkor az vált be, hogy lehetőségeket kínálok fel, amikből tud választani.

„Mit tesztek ha pl nem akar enni hosszú időn keresztül?"

Nem hagyom, hogy ne egyen, mert nem azt kérdezem tőle, hogy „Eszel?", „Jössz enni?", stb., mert akkor mindig „Nem" a válasz. Helyette 2 vagy 3 lehetőség közül választhat. Például vajas kenyeret kér sajttal és retekkel, vagy kenyeret sajtkrémmel és paprikával.

„Vagy ha a boltban elveti magát és hisztizik? Vagy éppen az utcán"

Ilyenkor megpróbálok találni valami olyan pontot, hogy mi fog itthon történni, mi lesz az izgalmas, mi lesz a jó dolog abban, hogyha hazaérünk.

„akár otthon?"

Amikor otthon hisztizik, akkor nálunk nagyon bevált a nyugisarok. Ez egy csendes sarok otthon, ahol van egy kis fotel, párna, plüssállatok, ahova be lehet menni bánkódni, levezetni a dühöt, kisírni magunkat. Amikor kitör a hiszti, ide lehet leülni közösen és megnyugtatni a kicsit, vagy a nagyobbakat leültetni “gondolkodni”. Ez nem azonos azzal, hogy leültetem a gyereket a “büntiszékre” vagy beküldöm a szobájába. A nyugisarok egy olyan hely, ahol lenyugszunk, ha “kiborultunk”, ahol lehet pihenni (pl. ha a túlpörgés miatt hisztis a kisgyermek), lehet akár mesét olvasni és összebújni is. Egy hely, ami megnyugtató és amihez idővel kellemes, megnyugtató élmények kötődnek.

A másik opció a maciölelés. Egy nagy öleléssel és kis suttogással a fülébe (“semmi gond, tudom, hogy most mérges vagy, de anya segít neked”) megnyugszik.

„Nem akar aludni csak játszik?"

Mikor nem akar aludni? Teljesen más, amikor napközben és az is, amikor este.

„Lassan 2 éves lesz és egyáltalán nem hallgat rám.”

1. Ne a távolból kiálts, mindig állj szemtől szemben és nézz a szemébe, ha kérsz tőle valamit, így rendszerint sokkal hatékonyabban teljesülnek a kéréseink!

2. "Rakd el a játékaid" helyett fogalmazz konkrétan, és mondd, hogy a Legokat a harmadik polcra, a vonatot a második fiókba tedd! A játékok elpakolásánál is fontos, hogy jól átlátható, a gyerek számára is érthető és elérhető legyen a rendszer. Matricázd fel az egyes játékok helyét és így már kérheted például, hogy az autókat a kék dobozba, vagy a könyveket a bagoly matricás polcra tegye.

3. Rövid kérésekkel könnyebben célhoz érsz. „Csabi, kérlek tedd a mosogatóba a tányérod!” - sokkal hatásosabb, mint az, hogy „Egész nap dolgoztam, hazavezettem a dugóban, vacsorát főztem és most csak azt szeretném, hogy legalább a tányért elpakold magad után.”.

4. Az egyik gyakori probléma a reggeli készülődés. Ilyenkor segíthet egy, az ágya mellé kitűzött jegyzet – képes felsorolás - az elvégzendő feladataival: reggeli, fogmosás, uzsonnát tedd be a táskába, öltözz fel stb. Így pontról pontra haladva semmi nem marad ki.

5. A gyermek megismerése, elfogadása és érzéseinek figyelembevétele a kéréseid teljesülése és a harmonikus együttélés miatt is fontos. Ha például tudod azt, hogy most a kedvenc rajzfilmjét nézi, mondd el neki, hogy szeretnéd, ha elmenne inni, nem a műsorát félbeszakítva, hanem azt követően. Azzal, hogy elismered, ami neki fontos, ő is szívesebben tesz majd eleget a te kéréseidnek.

Ha úgy látod, hogy a kéréseiddel továbbra sem éred el a céljaidat, akkor érdemes azon is elgondolkodni, vajon megfelelően értitek-e egymás érzéseit, valóban arra reagálsz-e, ami a másikba lezajlik vagy esetleg félre értelmezed a reakcióit. Ilyen esetben az érzelmi intelligencia játékos fejlesztése segíthet meg- és felismerni, nevén nevezni az érzéseiteket és ezzel megteremteni az eredményesebb kommunikáció alapjait.