Testvérem kisfia (3) nem fogad szót neki, mit tehetnék?

Szerintem nem a te dolgod. Nem neked lesz kényelmetlen, kellemetlen, égő, ciki, vagy kínos (ezek változatok egy témára), amikor majd olyan történik, amit nagymamám mesélt nekem saját magáról még a megboldogult 90-es években, hogy a 30-as évek (1930-as évek!) végén egyszer elment hozzájuk a tanító úr, és a mikor kivett egy 4. húst a tálból, a mamám, aki akkor vagy 8 éves volt kb. (és aki lassan 17 éve halott) rászólt, hogy: -" De hát Tanító Úr, már 3-at megevett! "

Erre az egy esetre emlékezett még 70 évesen is (2000-es évek), hogy akkor kisgyerekként igen elkalapálták utána a szülők. (nekem már amolyan tanmeseként mesélte, hogy tanuljak az esetéből, ne csináljak ilyen hülyeséget)

7-es, tényleg ne szólj bele gyermektelenként más gyereknevelésébe.

De ha tudni akarod, én mit tennék a tesódék helyében:

Először is ügyelnék rá, hogy a nagyobbik gyerekkel is minden nap töltsön mindegyikünk időt úgy, hogy nincs ott a másik gyerek. Amikor csak őrá irányul a figyelem.

Az, hogy ne nyúljon más tányérjába vagy a közös tálba, azt nem 3 évesen kellene megtanulnia, hanem sokkal korábban.

Ha anyuka nem bírja cérnával, szerencsésebb, ha a nagyobb gyerek fegyelmezését (pláne ha fiú) az apára hagyja.

Egyébként ennyiből nemigen lehet megítélni, mit csinálnak jól és mit rosszul a tesódék.

A kiabálást kerülni kell, a büntetésnek se látom értelmét ennyi idősen. A kezére se csapnék.

Szerintem maradj ki ebből.

A legtöbb szülő az ilyen tanács osztogatást kioktatásnak venné. ...főleg ha neked nincs gyereked.

Ha meg esetleg meg is fogadják a tanácsodat, és nem jön be, majd téged okolnak.