Anyukák van olyan akinek a gyereke néha-néha nem akar kimenni? Ilyenkor mit csináltok?

Rossz a kategória. A baba 1 év alatti.

Feloltozteted, kézen fogod és elindulsz vele. 2,5 éves, bakker. Biztos nem hívnám fel az apámat felnőtt nőként, hogy hozzon kenyeret, mert az unokája épp hisztizik.

Ha nem sürgős akkor nem megyünk ki

Ha boltrol van szó akkor nincs vita megyünk és kesz

Nem, ilyet nem szoktam engedni. Ha dolgunk van, menni kell. A mozgásfejlődés is fontos, ezért ha jó idő van, legalább egyszer egy nap lemegyünk a játszira. Persze próbálok odafigyelni, hogy az itthoni játékokkal is tudjanak játszani (főleg az ovis, mert hétköznap alig van rá lehetősége).

Nem lehet, hogy esetleg neked sincs kedved sehova sem menni és így könnyebben belemész?

"így kénytelen leszek felhívni apát hogy hozzon kenyeret."

Ennyire hogy lehet valaki életképtelen hogy egy 2,5 éves lányt nem tud levinni sétálni 5 percre a boltba és elintézni a saját dolgát? Ezért mondom szülész főorvosként hogy szülni bárki tud viszont gyereket nevelni már nem.

Az én fiam benti gyerek. Úgy tudom legsimábban rávenni hogy elmenjünk boltba hiszti nélkül, hogy megkérem "vegyen nekem" kávét (el is rángathatnám, de mézzel ugye több legyet fogunk mint ecettel).

Szóval elmegyünk, és a kész kávék közül választ egyet. És a kis küldetéssel el lehet terelni a figyelmét arról, hogy boltba kellett menni, meg otthagyni a gyurmáit.

Kimenni csak akkor szeret ha az egyik kis barátjával találkozunk, akkor már pizsiben venné a cipőjét, de csak úgy nem menne játszózni.

Ha olyan dolgot kell venni ami pl fontos a főzéshez vagy tényleg egy szelet kenyér sincs otthon akkor nincs kérdés, öltöztetem és megyünk. Általában addig nem akar kimenni amíg ki nem megyünk, utána befele kell imádkozni..

Ha ráérős akkor megkérdezem később vagy el se megyünk csak másnap.