Van itt olyan ,akinek a gyermekének rossz volt a szemkontaktusa,de kiderült,hogy nem autizmus miatt?

Már régebben is tettem fel kérdéseket ezzel kapcsolatban amikor kisebb volt,most két és fél éves,de a szemkontaktust még mindig kerüli. Vannak napok,amikor azt gondolom,ő ilyen furi, de néha meg úgy érzem valami gond mégis van. Járunk fejlesztőhöz,ő azt mondja még korai bármit is mondani, igen, vannak gyerekek,akiknél ennyi idősen már meg lehet állapítani,de nála még biztosat mondani nem lehet. A szemkontaktuson kívül ha izgatott a kezével fura mozdulatot csinál, olyan mintha be lenne zsongva (neurológus szerint azért van, mert előbbre jár fejben a koránál), hamar túlterhelődik,elég rossz evő és borzasztó akaratos (vannak egetrengető hisztijei sajnos, amiből nehéz kizökkenteni)

Ezt leszámítva 2 éves kora előtt szobatiszta lett, másfél éves korától beszél, bár a ragozása most lett jó, nagyon választékosan beszél(néha aggasztóan választékosan), nagyon okos, minden mesét verset egyből megjegyez, tud társasozni, szuperül épít,mindennel is játszik, minden érdekli, gyerekekkel változó, van hogy nagyon nyitott,van hogy túlpörög tőlük és lökdösődik, járunk ilyen zenés foglalkozásra, szépen csinál mindent,bár ahol kezet kell fogni(körtáncok és páros táncok) nem a kedvence,de már az is megy. Ölelkezés,pusziszkodás nem a kedvence,de ha boldog, kimutatja,hogy szeret minket,meg mondja is. Igazából az lenne a kérdés volt e valaki hasonló cipőben, ha más oka volt,mi volt az ok, ha autista, mikor tudták biztosra megmondani.

Nem kattogok ezen már minden nap,de időről időre visszatérnek ezek a gondolatok és nem tudom elhessegetni. Koszonom a segito valaszokat