Akinek óvónő, kisgyermekgondozónő vagy dajka az anyukája/anyósa, az hogy áll hozzá az unokájához?

Óvónő volt az anyukám.

Ő azt hiszi, hogy jobban ismeri nálam a saját gyerekeimet, csak azért mert neki a háta mögött van 40 év gyakorlat.

Egyébként nagyon jókat játszanak együtt, mindig vannak jó ötletei és közben nevelni is próbálja őket. Más kérdés, hogy nem mindig értünk egyet bizonyos dolgokban, én ilyenkor szólni szoktam, hogy ezt én így vagy úgy szeretném vagy nem szeretném.

1.

És hogy a kérdésedre is válaszoljak, nem hiszem, hogy szólnék emiatt. Ő ilyen nagymama, ez van, ezt kell szeretni vagy nem szeretni.

Ha magától nem veszi észre, nem fog attól megváltozni, hogy te rászólsz.

Vagy legalább is én így gondolom...

Szerintem semmi köze ehhez a hozzáálláshoz annak, hogy mi volt a foglalkozása, kiégett-e vagy sem, ő egyszerűen ilyen...van ez így. Én nem szólnék egyébként. Ha így áll a gyerekhez, kb ennyit is fog visszakapni a gyerkőctől, ennyire fogja szeretni a nagyit...

Édesanyám óvónő, kb 4 éve van még a nyugdíjig. De imádja a lányomat, sőt, a héten született meg a második unoka is, tesóméknál. És épp ma kért meg, hogy mivel segíteni szeretne náluk, ott lesz egy hetet, hogy a sógornőmnek a segítségére legyen, főleg mert első baba, bizonytalan még az újdonsült anyuka, ezért mi ne most hétvégén menjünk már haza, mert akkor nem tud az én lányommal foglalkozni, pedig már úgy várja, hogy menjünk és játszhasson vele, stb, főleg mert most olyan édes korban van, 15 hónapos, hogy egyszerűen nem tud betelni vele. Egyébként nálunk is eltöltött egy hetet, mikor megszületett a lányom, és gyakorlatilag ő fürdette, ápolta a köldökcsonkját végig, mert én hozzá sem mertem nyúlni :)

Szóval igazából a személyisége ilyen az anyósodnak...egyébként akkor dajkának sem a legjobb... :(

Az oké, hogy emberileg ilyen, meg felesleges szólni neki, mert úgy sem változik meg, de azért, hogy emberileg ne vegye észre, hogy mindjárt leesik egy kisgyerek a lépcsőn!? Úgy tűnik nagyon nem hiányoztok neki...

Nálunk rokonságban van dajka és ápolónő-dajka. Hát eléggé old-school, 40 évvel ezelőtti vonalat képviselnek (tilos együttaludni a picivel, hagyni kell sírni mindenért, majd megtanulja, csak 3 óránként etetés, azért is hagy sírjon, majd megtanulja, éjszaka nem etetni, tápszerezni jó, 3 hónapos kortól hozzátáplálás, 8 hónaposan már a felnőttek ételéből és mindent ehet, 10 hónaposan csoki, fagyi, süti, marcipán, tejtermékek, tojás, mindent egyen, 1 éves miért nem eszik teljesen egyedül, 2 évesen már rég legyen 100%-os szobatiszta,) és még sorolhatnám az 1000 baromságot, amire 1-1 ritka találkozókor azonnal megjegyzéseket tesznek. Sajnálom, hogy ilyenek, mert jó lenne valaki "szakértővel" beszélgetni néha, de ők nagyon nem azok.

Igen, mindez személy függő, nem foglalkozásfüggő. A mi ovinkban is van egy kiégett dajkanéni, és úgy van a kicsikkel ott, mint ahogy te leírtad kérdező az anyósodat..

-Az én édesanyám gyógypedagógus, fejlesztő, autista gyerekekkel foglalkozik. Pont jól jött ki, mert a fiam elég nehéz ügy, úgy néz ki hiperaktív figyelemzavaros, így ha nála van a fiam sokat fejleszti, nagyon sokat foglalkozik vele. Ez a jó oldala. A negatívum, hogy természetesen mindent jobban tud nálam a gyereknevelésről, a gyerekekről, sőt a fiamról is, és bizony megesett hogy egy-egy nevelési célzattal a rosszalkodó gyerekem rendre utasítottam, és ő a gyerek előtt megvétózta a tettemet. De hát ilyenek az anyukák, alapjában jobban tudnak mindent, de az a rosszabbik eset mikor a nevelési módszereidet a gyereked előtt kérdőjelezi meg.

Az én anyukám pedagógus, illetve előtte ápolónőként dolgozott, csecsemőgondozást is tanult, szóval abban is profi, meg ugye ahogy említettem, tanítónő, szóval a kisgyerekek sem állnak tőle távol :)

Én nem tapasztaltam azt, amit te, az első perctől imádja az unokáját, viszont túlzásokba sem esik. Ha kérdésem van, tanácsot ad, segít, ha kell, meg ilyenek. Viszont nem az a fajta, aki kétnaponta azzal nyaggatna, hogy mikor viszem már hozzá az unokát. Szóval elég kiegyensúlyozottan működik ez a dolog. Persze igaz, ő még aktív korú, dolgozik, sajnos eléggé sokat, szóval nincs túl sok ideje, de ha ráér, akkor gyakran beugrik unokázni, imádják egymást a fiammal.