Visszamenjek dolgozni?

Nehéz dilemma. Teljes munkaidő, nincs részállás, nincs otthoni bedolgozás.

Az anyagiak: a férjem 120-at keres, én kapom most a gyed-et ami 70 000 plusz a családi pótlék és ha visszamennék havi 200-at kapnék kézhez és még a gyed is menne még 9 hónapig. Hát ezt a helyzetet kellene kihasználni!!!

Szívesen mennék, már bő 4 éve, hogy itthon vagyok, a picimet sajnálom, mert mos még olyan anyás, a pénz meg nagyon kéne! Hát nehéz döntés, mert utána már nincs visszaút.

Így van, a pénz motivál, ami most nagyon kevés, és ha visszamennék jóval több lenne, ráadásul most még duplán.

Kirúgni nem fognak, végleges állásom van egy önkormányzatnál, persze nem néznék jó szemmel, ha folyton táppénzre mennék valamelyik gyerekkel.

Amitől félek, hogy sok lesz ez így segítség nélkül.

Elképzelem. Reggel korán elrohanunk dolgozni, bölcsi, ovi, suli, mindenkit lepasszolva irány a munkahely. Ott azért észnél kell lenni, munkaidő ugye reggel 8-tól du. 4-ig, akkor rohanás rögtön az ovodába, bölcsibe, esetleg boltba rögtön, mert othhon még kenyér sincs, majd haza, mindenki éhes, kaja (főzés?) majd jöhet a házimunka, mosás, takarítás, de a két kicsi gondolom rajtam(meg a páromon) fogg csüngeni, a naggyal tanulni, mert hiába a napközi, ott csak levakarják az írásbelit, angol tagozatosba jár, kell a segítség és én tanulok vele, a párom ebben nem tud segíteni. És ezzel el is telik a nap, másnap kezdhetem előlről. A férjem segít, de mindenben nem tud, és néha még ketten is kevesen vagyunk a 3 gyerekre.

Szóval azt szeretném, ha akinek van személyes tapasztalata, hogy 2-3 gyerek mellett visszament dolgozni és nem volt segítsége, hogy bírta, bele lehet-e jönni, mik a személyes tapasztalatok.

Egy gyerek után visszamenni még könnyű volt, hazajött az oviból, játszott. Ő sajnos sokat betegeskedett oviba kerüléskor, nem nagyon mentem táppénzre, akkor még besegítettek a nagyszülők, de most már nem megy.