Normális dolog a gyerek 1,5 éves korában, ha az anyukája társaságban senkihez sem szól, csak a gyerekkel foglalkozik?

Hát,nem hinném,hogy megszokott dolog.Nem is értem,ez tapintatlanság szerintem,főként akkor,ha a kicsi nem volt nyűgös.Akkor érthető,más esetben furcsának találom.

Mindenki szereti a gyermekét,kötődik hozzá ez a természetes,de ezt már túlzásnak tartom.

Remélhetőleg te nem leszel ilyen :)

Jaj, barátnőm ugyan ilyen.... Utoljára amikor ott voltam náluk (én a 2 gyerekem nélkül mentem) egyfolytában a kislányát tutujgatta, a kislány egyébként önálló 2.5 éves kislány, tud egyedül játszani, mégis a barátnőm egyfolytában ment a kislány után és "gyere legózzunk", "gyere kapcsolok mesét, nézzük együtt", "gyurmázzunk-igyunk" blabla... Engem nagyon idegesített mert a kislány egyedül is elvolt, vagyis úgy hogy ott ültünk mellette, de ahelyett hogy beszélgettünk volna végig a kislány pesztrálását hallgattam, 1-1 mondatot beszéltünk.

Én nem ilyen vagyok, itthon is hagyom a gyereket, nem tutujgatom állandóan, menjen, foglalja el magát (persze szoktam velük játszani). Ha átmegyünk valakihez akkor is max azt figyelem hogy jól viselkedjen, ha jól eljátszik és nincs vele gond akkor meg beszélgetek a felnőttekkel. Én kiélvezem az ilyen helyzeteket.

Ne félj attól hogy ilyen leszel, nem biztos, a másik meg hogy ha most azt érzed hogy szerinted ez zavaró akkor biztos változtatni fogsz később ha mégis ilyen leszel.

Jól értem, három felnőtt volt jelen, a férjed, te és a másik nő, plusz a gyereke?

Az hogy nézett ki, átjött a gyerekkel hozzátok, vele foglalkozott, játszott, te meg a férjeddel beszélgettél? Átjött hozzátok a gyerekével játszani? Ennyi erővel otthon is maradhattak volna. :O

Nem általános jelenség ez, ne ijedjetek meg.

Nyugi, nem lesz mindenki ilyen a gyereke születésétől. :) Én a 1,5 évesem mellett már igencsak szomjúhoztam a felnőtt társaságot, örültem, ha végre alkalmam van beszélgetni, bár az is igaz, hogy ezt úgy tenni, hogy fél szemmel egy tipegőt követsz, elég fárasztó. Nálatok mondjuk volt pár felnőtt, és ahogy írod, mindenki figyelt a gyerekre, szóval lehet, hogy csak belemerevedett az anyaszerepbe a hölgy, és ilyen végletesen viselkedik.

Mondjuk a másik véglet még rosszabb, amikor átviszi a gyerekét valaki valahová, és rá sem néz, a gyerek meg esetleg szétszedi a lakást (egy 1,5 évest nem lehet még látókörön kívül hagyni idegen helyen). Szóval itt is az arany középút a jó megoldás, de vélhetőleg a barátnőd valamitől belekerült ebbe a „túlféltéses” állapotba – és ez sajna a gyereknek sem jó.

De a lényeg: ne parázz azon, hogy te ilyen leszel-e, ha furának tűnik, akkor valószínűleg nem. Ha pedig mégis, akkor ezt magadon nem fogod észrevenni, így zavarni sem fog. Csak a barátnőidet. ;)