Dackorszakban lévő gyerekek szülei: ti milyen módszerrel próbáltok, tudtok higgadtak maradni, miközben hisztizik a kisgyereketek?

- Néhány (vagy inkább jó sok) mély levegő, és közben magamban azt mantrázom, hogy "lemúlik-elmúlik-elmúlik"

- Egy-egy szituáció külső szemmel akár vicces is lehet, ilyenkor megpróbálok arra gondolni, hogy egy hét múlva én is csak röhögni fogok ezen

- Gyerekbarát módon "káromkodok" egy jót (A manóba, a kakas rúgja meg, a mindenségit neki stb. - közben magamban cifrázom)

- És hát néha sehogy nem sikerül higgadtnak maradni, és én is kiborulok

Bár nekem csak unokahúgom meg unokaöcsém van, de elég jól sikerül kezelnem,mikor velem akarnak hisztizni. Elsőre kicsit "leszólós" hangnemben közlöm,hogy "Nehogy azt hidd,hogy érdekel bárkit is a hisztid! Senkit nem izgat!"

Ekkor ha abbahagyja,akkor boldog vagyok. Ha nem,akkor ez beválik: "Menj a szobádba, és majd ha megnyugodtál,akkor gyere vissza, játszunk utána valami jót,de csak mikor megnyugodtál!" Ha megy magától,az a legjobb,ha nem,akkor bevezetem a szobába,és megmondom,hogy "Szia, találkozunk, mikor megnyugodtál!" Ha tényleg csak hiszti,nem pedig betegség miatt durcik, akkor ez szinte 100%ban használ náluk.

De volt olyan is,hogy unokahúgom nem akarta becsatolni az övet, mármint állandóan kikapcsolta magán, aztán tesóm hiába ijesztgette,hogy jön a rendőr,megbüntet,meg nem lesz miből játékot venni,semmi nem használt, akkor meg elővettem azt,amit utál, ennyit kellett mondanom "Anyának akkor nem lesz ám pénze még mosogatószerre sem, és akkor majd mindenkinek ugyanabból a pohárból kell inni!" 5mp hatás szünet, jött a válasz "Na jó!" :-) :-) :-)

Én ismételgetek, ha már nem bírok hallgatni. Elsőre megpróbálom a megértem, hogy mérges és csalódott vagyot. Ha nem lép túl rajta, akkor felajánlom a szorítsd meg ezt annyira, amennyire mérges vagyot. Ha ez sem válik be próbálok apró dolgokra figyelni rajta, mondjuk a ruháján egy rojt. Ilyenkor kikapcsolok és alig hallok mást. Ha nem megy esetleg én is kiabálok(nemigazmár, azistenit) ilyenkor bocsánatot kérek tőle, és elmondom, hogy rossz volt, hogy kiabáltam, csak ideges voltam, mert nagyon hangos volt.

Néha iszonyat nehéz, hogy ne üssem meg, vagy ne érjek hozzá durvábban. Pedig alapvetően birkatürelmem van, és még sosem ütöttem meg senkit. Előfordult már, hogy itthon otthagytam az egyik szobában, de nagyon rosszul esett neki, és egyből utánam jött.

Talán, ha egyszer nyílvános helyen hisztizne, megpróbálnám kívülről nézni a helyzetet, mintha nem is velem történne. Ez eddig minden stresszhelyzetben magától jött.