Nagyon durva dackorszakot hogyan vészeltétek át?

Tényleg csírájában kell elfojtani. Az én fiamnak pl elég már annyit mondani, h ugye tudod, h nem viccelek?

Ez onnan jön, h mikor ő próbálkozott, akkor először szépen elmondtam, mik lesznek a szankciók (pl: ha hisztizel, itt foglak hagyni.Ha dobálod a játékod - idegből földhöz csapkodta, mert vmi nem tetszett -, megy a kukába, stb). Na, földhöz vágta a játékot, a szeme láttára dobtam ki a kukába (persze azt nem tudta, h a kuka üres és épp tiszta szemeteszsák van benne). Kérésem ellenére sikoltozott az udvaron (társasház, visszhangzik, kértem, h ne tegye, vasárnap reggel zavarhat másokat),mikor sétálni mentünk volna, visszavittem a lakásba, levetkőztettem, nem indultunk el. Hisztizett a boltban, valamiért, amit nem akartam megvenni, nem hagyta abba, vissza kellett rakni a másik dolgot is, amit neki vettünk.

És mindig hozzátettem, h látod, nem viccelek. Most 28 hónapos. Van még, h próbálkozik, de már egyre jobban hallgat az első figyelmeztetésre, nem kell végrehajtani a szankciókat. A kezére egyszer csaptam rá, mikor izomból beb*szta a bejárati ajtót, holott arra is többször kértem, h ne tegye. Akkor mondtam neki, h remélem ezt most megjegyezte, és inkább emiatt sírjon, mint azért, mert a fejéből áll ki a tábla üveg, ha kitörik az ajtóból.

Neked kell határozottnak lenned.

Ez a nem lehet elindulni, ez nálunk is eljátszotta egy párszor a lányom. Párszor kértem, hogy jöjjön öltözni, persze ő nem. Mondtam ok, én mentem. Vettem cipőm, kabátom és kiléptem az ajtón.

Kb két percig üvöltött, visszamentem , felöltöztettem és elindultunk, azóta csak mondom, hogy jó megyek, itthon marad egyedül.

Fürdésnél esetleg zuhanyzás vagy kiskád, vagy együtt fürdés?

Szép és jó minden amit eddig leírtatok, de mi van ha ezek nem működnek?

A cikkel is találkoztam már, felvázolja a problémát de hogy hogyan kéne rávenni a gyereket a dolgokra abban már nem segít.

Nekem egyedül az utcán 'sétálásnál' jött be félig az, hogy mikor ordít hogy vegyem fel (pedig 3 múlt) megpróbálom kikerülni és megyek tovább, jön utánam de persze az út felét végigordítja és én vagyok a járójelők számára a sz@r akit nem érdekli a síró gyereke... Kíváncsi vagyok mikor unja meg és törődik bele hogy használnia kell a lábait, mert kb 3 hete ez megy

Én már túl vagyok a szájbaverésen is, azt hiszed ér valamit? Ugyanúgy folytatja a h*lyeséget kb fél perc sírás után!

Korai Fejlesztőbe vidd el kivizsgálásra! Ezt te is érzed, hogy több, mint egy dackorszakos viselkedés. Lehet több ok a háttérben, melyek közül az organikusokat ki kellene zárni.

Nálunk pl autizmus állt a háttérben a problémás viselkedése mögött. Enyhe fokú, de komoly gondot okozott akkoriban.

De lehet más is.