Tényleg engem kell kiröhögni ezért?

Vendégségben voltunk ismerősömnél 4 éves kisfiammal. Mi felnőttek az étkezőben beszélgettünk (nem csak én voltam ott náluk, összesen heten voltunk, ha a gyerekeket nem számtjuk). a gyerekek a szomszéd szobában játszottak (ismerősömnek, akinél voltam, 3 lánya van, velük volt a fiam). Elméletben nem voltak felűgyelet nélkül, hisz ott volt velük egy szobában a legnagyobb, 12 éves lány is.

Egyszer csak kisfiam sírva jön oda hozzám, hogy bántotta a Kati (most így fogom nevezn, ő a legkisebb lány). Nagyon meglepődtem, kérdeztem, hogyan bántotta. Sírva elmondta, hogy Kati elvette az autót tőle, amivel éppen játszott, ő meg visszavette tőle, erre Kati meglökte és ütögetni kezdte. A 12 éves lány ebből nem látott semmit, mert a kisasszonynak fontosabb volt, hogy a telefonját nyomkodja, a 6 éves húga, meg szintén a telefont nêzte.

Én ezen nagyon felhúztam magam, mert ha figyelt volna, meg tudta volna akadályozni, hogy a neveletlen kislány rátámadjon a fiamra. Erre az egész asztaltársaság röhögni kezdett, hogy inkább a fiamon kéne számonkérnem, hogy hogy tudta meg verni egy kisbaba (Kati nemsokára másfél éves lesz, tehát már nem volt helyes kifejezés a kisbaba szó, de amikor ezt megpróbáltam kifejteni nekik, még jobban mulattak rajtam). Hihetetlenül dühös lettem, és megmondtam a kedves szülőknek, hogy inkább nekik kéne megnevelniűk a lányukat, mert attól hogy egy gyerek kicsi, még nem h ûlye. Erre még nekik állt följebb, hogy Kati fele akkora, mint az én gyerekem, és hogy én neveltem ilyen életképtelenre a fiamat. Gyorsan felöltöztünk és eljöttünk onnan, de még mindig ezen pörgök.

Eddig se volt túl közeli viszonyom ezzel a családdal, de ezek után már nem is lesz, az biztos. Szerintetek kinek van igaza? Nekem, amiért a fiam mellé álltam, vagy az ismerősöméknek, amirért letojják, mit művel a gyerekük, mert "még kicsi"?