Mennyire befolyásolják a rokonok a nevést ha sokat vagyunk köztük?

Heti 4 napot , napi 3 orat ?

Minek mesz annyit ? Ez rengeteg, nem is ertem, nem nekik szultel.

Szintén nasi-minimalizálós anyuka vagyok, mondjuk kevesebbet megyünk rokonokhoz. Velem is ezt csinálták az elején, de nagyon nyomatékosan elmondtam nekik hogy lehet, ők ezt ették, és bizony semmi bajuk csak cukorbetegek és ezer másik betegségük van, de gondolom, nem attól, ugye??? (családban nagy rá az esély, nekem is határon van, pedig alig eszem bármi cukrosat), ezért figyelek oda a gyerekekre. Mára az van, hogy ha tudják hogy megyünk, tejterméket és gyümölcsöt vesznek, nem csokit és cukrot. Megszokták az évek alatt, meg látták hogy engem nem lehet megfőzni ilyen beszólásokkal, az utolsó az volt, amikor a 3 éves mondta: inkább almát kérek... mert azt szeretik, azt látják otthon, semmi aggódás, ettek már csokit, tudom hogy nem az ördögtől való, csak hát ritkán.

Állj ki magadért, szólj rájuk, ne und meg, bele fognak törődni, meg fogják érteni, főleg ha jól érvelsz...

de. ---az a fő, hogy Te is úgy élj, ne csak a gyereket akard így etetni, valamint ne hagyd sokat másra egyedül, amíg pici, mert akkor hiába morogsz miatta, sunyiban adnak majd a hátad mögött, ha olyanok.

Sok sikert :)

Üdv a gyerekesek világában. Csodálom, hogy nem terhesen nyaggattak, vagy kisbabakorában a hozzátáplálásos dolgokat megúsztad.

Gondolom többgenerációs családi ház, mint nálunk. Egy hatalmas társasház, több lakással, hatalmas udvarral, de csak rokonok lakják.

Minél kevesebbet kell velük lenni, bármi áron elkerülni őket és kötelező programokra menni csak.

Én is szívok, mikor nem itt laktunk akkor is szívtam. Folyamatos hiszti és sértődés, ha meg csendbenvannak, a rosszalló pillantások, cammogás és a kijátszásod. Pedig értelmes jóindulatú emberek, de azok között nehéz kiharcolni a tiszteletet, akik láttak felnőni.

Nálunk olyanokat játszanak be, hogyha a gyerek kiakad, hozzávágják, hogy de csúnya hisztis vagy nem is játszom veled többet, háatfordítanak és elvonulnak. De volt, hogy visszcsípték, ha megcsípte őket, vagy csak mosolygtak, ha beléjükharapott és bíztatták, hogy nem is fáj, harapjon nagyobbat. Engem meg folyton leszóltak, ha nevelni próbáltam. Csak fél éve élünk itt, amíg meglesz az új ház, de már most érezni a gyereken, hogy teljesen kifordult magából.

Ahogy tudsz, szeparálódj el. Nem az édesség a legnagyobb gond, hanem a gyerek előtt leszólnak, vele rosszul viselkednek, téged meg frusztrálnak.

Lassan csökkentsd a találkozásokat, ha túl sűrű, a gyerek üvölt majd a társaságukért, mint nálunk.

Nem az a megoldas hogy jo, akkor ne legyel ott annyit. Ugyanis az csak "tuneti kezeles", es nem magat a problemat oldja meg. Felnott ember nem igy kezeli a problemat hogy "akkor ne legyel ott ennyit."

Legy hatarozott: mondd nekik, hogy kerlek, ne neveljetek mashogy, mint en, mert en ezt tartom jonak ezert szeretnem, ha nem zavarnatok meg a gyereket. Koszonom.

Ennyi. Ha kell, minden alkalommal elmondod. Nem megfutamodni kell es nem is bunkozni hogy akkor majd nem viszed buntetesbol, hanem megbeszelni hatarozottan hogy tartsak be amit kersz.

A rokonoknal toltott ido margojara: talan par valaszolo nem tudja elkepzelni hogy egy csalad szeret sokat egyutt lenni, kozos vacsik, programok, setak, kavezasok, de higgyetek el vannak nok akik nem ugy elnek, hogy "oke most szultem egy gyereket akkor innentol kethetente masgel ora eleg beloletek". Van, aki szeret a csaladjaval lenni es viszont. Mert valoban szuper a csaladi kapcsolat. Es a gyereknek is csak elonyere valik mert minel tobben szeretik es foglalkoznak vele, annal jobb. Nem jo ha anyuka azt adja at egy gyereknek hogy "kicsim ha ferjhez mentel/megnosultel es babad lesz, minimalizald a csaladi talalkozast a regi csaladtagokkal mert onnantol nincs szukseged rajuk!"

Felnőtt ember nem úgy kezeli a problémát, hogy "akkor ne legyél ott annyit".

Nem, felnőtt ember amúgy sem lóg ennyit másnál, hanem megtalálja otthon a dolgát, és nem hagyja a rokonokra, hogy azt csináljanak a gyerekével, amit akarnak.

Részben egyetértek az utolsó, részben nem.

Nekem pl. van olyan rokonom, akinek hiába magyarázok meg dolgokat nem érti meg. Vagy ha rámondja, hogy megérti nem úgy csinálja. Pl. kaja előtt ne adjon neki csokit, rámondja, h jó, okés, de legközelebb mégis ugyanott vagyunk. És igen, másodszorra, harmadszorra is elmondjuk, sőt sokadszorra, de van olyan ember, akit ez egyszerűen nem érdekel, nem fogllakozik vele, azt hiszi, h ő jobban tudja stb. Az ilyennel tényleg nem tudsz mit csinálni.

Persze, tényleg nem jó "kirekeszteni" a családot, de valahol azért mégis létezik egy egészséges átmenet, a heti 4 szer 3 óra és a havi 1,5 óra között. Szerintem aki ennyit megy ott az lehet a héttérbe, hogy unatkozik, nem tudja magát lefoglalni, ezért inkább keresi a rokonok társaságát.