2,5 év testvérek között nagyon nehéz akinek így van, tapasztalatok?

Ez engem is érdekel, szintén 23 hónapos a lányom, igaz, én köv. hónapban szülök.

Nekünk egyáltalán nem volt nehéz, féltékenység sem volt

Hát ... nekem a Nagy kb 2,5 éves volt, mikor született a Kicsi, nem járt akkor még oviba, bölcsibe meg eleve nem. A kicsi dongalábbal született, ami 8 gipszelést jelentett, nagyjábòl hetente, több òrás " program". Refluxos lett, sìrt egész nap, a tejet pròbáltam fejni, mindezek közben szerencsétlen nagynak kb csak a fizikai szükségleteire volt erôm...Nappal rendszeresen ülve elaludtam, éjjel nem emlékeztem, h a kicsi mikor és hogy került az ágyába. Mit szépìtsek, szar volt. Aztán eldöntöttem, h a kicsinél nem az a lényeg, h anyatejet kapjon, hanem, h ne legyen éhes, megfelelô antireflux tápszerrel végre nem sìrta át a napot, sôt, elkezdett aludni is napközben, ìgy már lelkileg is a naggyal is tudtam lenni. Megmondtam az anyukámnak, h hagyja abba AZT, h puszira és simogatásra szòlìtja fel a nagyot a kicsi felé, mert hozzáérni sem mert. Ìgy, h kapott idôt arra, h akkor simogassa mikor már valòban szeretné, teljesen kinyìlt a kistesò felé, és azt kell mondjam, h mostanra gyakorlatilag már irigylésre méltò a kapcsolatuk. ( most 20 hònapos a kicsi.) Szülés elôtt egyébként azt hittem, könnyebb lesz. A dongalábat elôre nem tudtuk, de igazábòl nem az nehezìtette meg, hanem a hülye tej, h hetekig hallgattam, h anyaként ez kötelességem,most a kicsi a legfontosabb, blabla. Ha mindezek a dolgok kiegyemsùlyozottabban történhettek volna,akkor ez egy igazán szép idôszak lehetett volna. Ìgy viszont inkább csak tùléltem..

Hat, ha 3 evesen oviba megy baromi rosszil fogja viselni h te otthon maradsz a kicsivel.

Nekem nem viselte rosszul, kifejezetten szereti. Szerintem igénye is volt már rá.

Nekem is napra 2,5 év van a két lány között. Az első pár hónap volt csak nehezebb, míg mindenki összeszokott mindenkivel. A kicsi januári, az év szeptemberben ment a nagy oviba, semmi gond nem volt. Nem volt féltékeny a nagy, hogy mi otthon vagyunk a kicsivel, de amúgy is félnapos volt egy évig. Most 2,5 és 5 évesek és tök szuperül elvannak egymással, együtt játszanak, pancsolnak a kertben, ha nem látják egymást, akkor keresik a másikat. Mióta a kicsi is jól ki tudja fejezni magát, a nagyobbik megérti mit akar, azóta főleg jó. Vannak persze vitáik, de minimálisan kell beavatkoznom. A nagyról ragad a kicsire minden, sokkal hamarabb beszélt, csinált mindent, mint a nagy.