Hogyan reagálnátok ha a férjetek elverné a gyerekek fenekét úgy hogy te nagyon ellene vagy a veréssel fegyelmezésnek?

Szerintem tarts velem, Kérdező! Természetesen miután megbeszéltétek a férjeddel a gondokat.

Lehet a férje épp segít neki csomagolni. Nem elég neki a hisztis neveletlen fia még a felesége is hisztis:-D

A verésnek én sem vagyok a híve és én is kiakadtam volna a férjemre.

Egyébként ledöbbentem a válaszokon, hogy ennyire sokan tartják elfogadhatónak a fizikai bántalmazást. És igen, az is okozhat lelki sérülést.

Szerintem nagyon inkorrekt módon jártál el, kérdező!

A gyerek 4 éves, van esze, simán levágta, hogy a férjeddel szemben megvéded ha hisztizik, miközben két fenékrecsapás valóban nem a világvége, és igen, sajnos van úgy, hogy kihúzza a gyufát a gyerek. Én sem vagyok a tettlegesség híve, de ha a szép szó nem használ, a te módszereid pedig már kevesek ahhoz, hogy a gyerek felfogja, hogy ezt ne csinálja, akkor megértem a férjed! Viszont az ütés, a verés, a pofon, és a megdorgálás között azért vannak különbségek, és igaz, hogy az ember dühét nem kellene kitölteni a gyereken, de a megfelelő mértékletességet figyelembe véve néha sajnos szükséges. Az meg, hogy még pont a gyerek előtt szidtad le a férjed, nem pedig próbáltál volna mindkettejükkel igazságos lenni, az sajnos akárhogy is nézzük, de megint téged minősít.

Ezt értsd meg: A férjed a párod! Nem háziállat, akivel kiabálhatsz, ha már a gyerekeddel nem teszed olykor, amikor megérdemelné. Ha a férjed fáradt, a gyereket ne küldd a nyakára, vagy ha látod, hogy kihúzná a gyufát, avatkozz közbe, mert ebben így te is hibás vagy! És ha a férjed kettőt a fenekére ver, mert a gyerek sajnos kihúzta a gyufát nála, akkor odamész, mindkettejüket megkérdezed, a gyereknek elmagyarázzátok KÖZÖSEN, hogy apa mittudomén...fáradt, sokat dolgozott, ilyenkor türelmetlenebb, ilyenkor fontos, hogy ne hisztizzen, és a gyerek meg fogja idővel tanulni, mert nem hülye! A férjed ekkor látja, hogy mellette is kiállsz, és joggal fog téged megbecsülni. De így nem, ahogy most kezelted a helyzetet, és csak a gyengeségedet, meggondolatlanságodat és felelőtlenségedet bizonyítja az, hogy megfenyegetted a költözéssel! A gyerek az övé is, joga van őt neki is nevelni, legalább annyi, mint neked, te ne érezd magadat priorisabbnak, fölötte állónak, ha ő meg legalább úgy kiveszi a részét az életetekből, ahogyan az általánosan elvárható lenne! Szállj le a magas lóról, egy szinten vagytok szülőként, kérdező!

És ami még fontos... A gyereket nem majomszeretettel kellene nevelned! Ismétlem: Két fenékreverés nem a világvége, a mai fiatalok pont az ilyen felfogású anyukáktól lesznek nyámnyilák és férfiatlanok! Viszont ha valamivel nem értesz egyet a férjeddel, akkor talán le kellene vele ülnöd és nem a gyerek előtt kiabálva meg fenyegetőzve, hanem úgy, ahogy azt a fiaddal is tennéd, disztingvált formában meg kellene vele beszélned a hasonló helyzetek kezelését! Meghallgatnod, hogy ő hogy látja a gyerekETEK viselkedését ebben a helyzetben, és ő hogy érezte magát, mi váltotta ki azt, hogy a gyerek fenekére verjen! Mert ez is fontos, a férfi is érző lény, nemcsak a (kis)gyerek, és nemcsak te! Ne csak magadra meg a fiaTOKra gondolj!

Zárásképpen pedig,... Ha a férjed szereti a fiatokat, és te ilyenekkel jössz, hogy elköltöztök, csak magaddal, de legfőbbképpen a fiaTOKkal szúrsz ki! Apa nélkül, csonkacsaládban.... Ha a férjed szereti a fiaTOKat, akkor ilyen ígéretekkel meg fenyegetésekkel ne haragudj kérdező, de emberileg nem tudlak tisztelni! Pedig valahol értelmes nőnek, anyukának látszol, aki jót szeretne, csak... ! :-s