Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek

A kérdés

18 hónapos lesz lassan a lányom. Eddig elég simulékony természete volt?

Simulékony alatt azt értem, hogy nagy vonalakban viszonylag kevés hisztivel meg lehetett győzni, hogy azt csinálja amit az ember szeretne.Kb 3-4 hete viszont teljesen ki van fordulva magából, nem bírok mellette megfőzni, a porszívótól fél így a takarítást azért nem lehet,egyfolytában kézbe lenne és ha leteszem ,,csapkodja" magát a földhöz, sír,hisztizik.Lassan totál kész vagyok tőle idegileg, vagy legalábbis neki kell állnom valami nyugigumit szedni, mert képtelenség ép ésszel bírni mellette egész nap.Ja a másik, hogy pld pelenkázni kéne, ő meg nem hagyja magát, felül elfordul.De ugyanez van a kajával, ha én elé teszem nem kell, kb fél óra múlva meg vergődik mert éhes.Válogat 124 félét kell elé tenni mire hajlandó valamit megenni.Ha aludni kéne akkor inkább játszana,ha öltöztetném ő vetkőzik szóval valahogy olyan mintha mindent pont máshogy akarna mint én.Most már kezdek rettegni mi lesz a dackorszaktól mert ha most ilyen akaratos és idegölő akkor mi lesz 2-2.5 évesen mellette?:)

Ez valami életkori sajátosság amúgy nála vagy mi a szösz? Ti ,hogy bírtátok elviselni ezt a korszakot? Mit szedtetek, hogy bírjátok?:D Totál el vagyok keseredve, hogy valamit nagyon elbaxtam és azért viselkedik így.Olyan nyögve nyelős a kapcsolatunk már a kezdetektől, hogy most már kezdek kételkedni, hogy valaha ,,,összeszokunk".Amúgy vannak jobb napok is.De kevés.Ötletek?



Keress kérdéseket hasonló témákban: kisgyerek, hiszti, ellenkezés

  márc. 21. 13:46  Privát üzenet  

A válaszok
A szeparációs szorongásnak is lehet egy második felvonása (tipikus, hogy az nem baj, ha ő messze megy, bezzeg ha te lopakodsz el, akkor rögtön szól a riasztója), meg az önállósodásnak egy új lépcsője, ami sok frusztrációt szül (egyedül akarom csinálni, de nem megy egyedül). Nekem mindkét mindenevő gyerekem ekkor lett válogatós (aztán kinőtték), pelenkázni meg csak "röptében" tudtam őket, azaz leginkább miközben állva pakolásztak. Hagyd, hogy kövessen mindenhová, utánozzon (adj neki csipeszt teregetéskor, kislapátot takarításkor, hadd pakolássza a lábasokat főzéskor..), és amit tud, azt már egyedül csináljon akkor is, ha koszos lesz, lassú és idegtépő. Hisztinél meg mindenkinél más válik be, ezeket próbálhatod: a) eltereled a figyelmét, pl. más játékot kínálsz föl, mutatsz valami vicceset vagy úgy csinálsz, mintha eltűnt volna ("hova lett a gyerekem?") b) megöleled, vigasztalod, kimondod az érzéseit (szomorú vagy? mérges vagy?), c) ha nem megy át semmi és/vagy ellökdös, hagyod, amíg ki nem adja magából (biztonságos helyen persze, pl. kiságy).

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/3Időpont márc. 21. 14:14 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Ja és fontos, hogy amikor jó gyerek, azaz épp nincs vele probléma vagy megcsinálja, amit kértél, szoktatok pl. nyújtja a kezét öltözéskor, akkor azért dicsérd meg. Szóval legyen jutalma a jóságnak is, ne csak rosszal tudja felhívni a figyelmedet.

És az is jó, ha apró dolgokban választhat, pl. fel kell vennie a sálat, de választhat hogy a pirosat vagy kéket... így meg van az illúzió :)



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/3Időpont márc. 21. 14:17 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Igen, életkori

sajátosságok.


Az első kettő (aki vélhetőleg u.az) jókat ír, bár itt a vége felé nem "illúzióként" megfelelő aposztrofálni, hanem nagyon is valós választási lehetőséget kell adni a dackorszakban, amiben esetleg már benne van a kérdező gyermeke.


Éreztetni kell, h komolyan veszed őt, mert ha nem felel meg, amit a szülő érez-gondol, avval, amit cselekszik (azaz ha nem kongruensen viselkedik a felnőtt a gyerekkel), azt a pici gyermek megérzi, és hosszú távon egyre több járt okoz a lelkében, pszichoszomatikus problémákat ez is szülhet.


(Evvel egyidejűleg az általa is említett szeparációs szorongás is jellemző másfél év körül a gyerekeknél.)


A dackorszakhoz meg egy távoli kolléga remek összefoglalóját idézem:



Hogyan tudunk optimálisan hozzáállni a dackorszakban (1-3 éves kor között, változó, ki mikor eközött) levő gyermekhez? Lássuk:


ha lényegtelen dolgokat nem tiltunk meg;


vagy úgy fogalmazunk, hogy a tiltás el is hagyható, például: "Tedd le a fényképezőgépet!" (Azt mondjuk, hogy mit csináljon, ne azt, hogy mit ne!);


ha egy figyelmeztető mondattal lehetőséget adok, hogy a gyermek presztízsveszteség nélkül visszavonuljon. Önállóan, maga válassza az elvárt, helyes cselekvést. Például: "Az a papa tolla!";


ha a szülő a tiltás, elvárás megfogalmazásakor nem saját akaratát, hatalmát állítja szembe, hanem arról beszél, hogy miért nem engedheti meg a gyereknek ezt vagy azt;


nem szabad annak előfordulnia, hogy a szülő naponta szemrehányásokkal árassza el a gyereket, de közben hagyja, hogy a gyerek tovább csinálja a tiltott dolgot;


ha a szülői következetesség megértéssel, belátással párosul, s emellett a gyermek megfelelő önállósághoz jut abban, amiben lehet, a szembeszállás gyengül, helyébe együttműködés lép.


(Ellenkező esetben a dackorszak tartóssá válhat, vagy egyre nagyobb erővel vissza-visszatér.)


Utasításokat ne általánosságban adjunk (például ne rosszalkodj), hanem fogalmazzuk meg, mit várunk.


A személyes példa a legösztönzőbb hatású.


Legyünk következetesek abban, amit kívánunk tőle.


Bármennyire kicsi a gyermek, mindig ismerjük be, ha hibáztunk.



A válaszíró 51%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/3Időpont márc. 22. 23:10 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Különleges az 5 éves fiam természete?
Hogy fogadjam el, hogy a lanyomnak ilyen rossz természete van? Vagy fog ez változni?
3év körüli gyerekednek milyen a természete?
Keveset mosolyog másfél éves kislányom. Ilyen a természete, vagy elrontottunk valamit?
2-3éves gyerekednek milyen a természete? Csendes visszahúzódó és félénk, vagy vagány érdeklődő és barátkozós?
Egy nagyon eleven, izgága gyerek lehet valóban hiperaktív amellett, hogy simulékony természetű, megfelelni vágyó?

Kérdések a Gyerekvállalás, nevelés rovatbólKérdések a Kisgyerekek rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!